Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

BALI JÓZSEF: A faligyík (Lacerta muralis LAUR) Veszprém városi előfordulása

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÜZEUM KÖZLEMÉNYEI 1—1982 A FALI GYIK — LACERTA MURALIS LAUR. — VESZPRÉM VÁROSI ELŐFORDULÁSA BALI JÓZSEF Szilágyi Erzsébet Általános Iskola, Veszprém Abstract: Locality data from town Veszprém confirm literary ones on the habitat behaviour of common wall lizard. Most specimens can be observed on the walls of the small houses of the „old town", on their stone-walls and on sunny jointed limestone rocks. Common wall lizard seems to be in the first place a dweller of man-made structures. Several localities revealed up to now in the closed woodlands of the Bakony mountains prove the wide ranging ecological tolerance of this species, which can be considered only as an adventative element of its fauna. On the basis of the up to now revealed locality data from the Bakony mountains common wall lizard seems to have only a restricted distribution in these mountains and it can not be declared as a characteristic species of its herpetofauna. Bevezetés A Bakony hegység herpetofaunájára is vonatkozó korábbi, szórványos adatokat „A Bakony természeti képe" kutatási programban 1963 óta dolgozó MARIÁN és SZABÓ összegezték, az „Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához" c. dolgozatukban (1968). Sem a korábbi munkák, sem a Bakonynak ezt a nagy résztáját feldolgozó vizsgálat nem említi a Lacerta muralis LAUR. jelenlétét, mint ahogy hiányzik a fajra vonatkozó adat SZABÓ: „Adatok a Bakony hegység gerinces faunájához" c. munkájából is (1973). A IV. Bakony-kutató Ankéton, MARIÁN (1972) a hegyvidék herpetológiai kutatásáról szólva így fogalmaz, „ ... a fali gyík számára alkalmas biotópok inkább a Déli-Bakony legdélibb részén, még inkább a Balaton-felvidéken vannak". Az intenzív kutatások eredményeként, a következő ankéton BANKOVICS (1974) már a fali gyík kimutatott lelőhelyeiről számolhatott be. A prioritás tényét, ILOSVAY és SZÍTTA kutatásainak ismertté válása döntötte el. Elsőként a két kutató gyűjtötte (BAKONYBÉL, 1972. VII. 22.) és írta le a fali gyíkot a Bakony területéről, s ezt egy tudományos diákköri dolgozatukban publikálták (EGER, 1973). A fajra vonatkozó bakonyi adatokat BALI (1976) a VI. Bakony-kutató Ankéton összegezte.* A terjedelem szűkítése érdekében a következő rövidítéseket alkalmazom: gy = gyűjtve; mf = megfigyelve; pld = példány; juv = fiatal pld.; reg = regenerálódott farkú A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségért DR. MARIÁN MIKLÓSnak, DR. TÓTH SÁNDORnak és ILOSVAY GYÖRGYnek jár őszinte köszönet. * TÓTH S. a közelmúltban fényképgyűjteményének rendezése közben ráakadt az Odvaskő-barlang fölötti sziklákon 1970. V. 14-én a fali gyíkról készített fekete-fehér felvételekre. Ez a tény némileg módosítja a szerző által a faj bakonyi felfedezésének történetéről leírtakat (a szerkesztő megjegyzése).