Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

ILOSVAY GYÖRGY: A talajfelszínen mozgó állatok napszakos aktivitásának vizsgálata a farkasgyepűi bükkösben

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 1—1982 A TALAJFELSZÍNEN MOZGÓ ÁLLATOK NAPSZAKOS AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A FARKASGYEPŰI BÜKKÖSBEN ILOSVAY GYÖRGY Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: Studied was the diurnal activity of the arthropods moving themselves on the soil surface in the beeches of Farkasgyepű {Bakony mountains, 1977). Between the groups, viz. species of similar habits a postponement in the diurnal activity can be observed. This postponement may be considered as a niche-segregation of the diurnal activity. The locomotion activity of the studied groups, viz. species is not controlled perfectly by microclimatic factors, and so it seems reasonable that the rhythm is partly of endogenous origin. Már ELTON (1927) is felhívta a figyelmet a biocönózisban élő állatok napi ritmusának vizsgálatára, a téma jelentőségére. A hazai szakirodalomban több olyan tanulmány, cikk található, mely a talajban élő állatok számának az év különböző szakaszában történő ingadozásával foglalkozik (pl.: GERE, 1959, LOKSA 1971). Olyan dolgozat, mely a napszakos ritmus vizsgálatával foglalkozik, tudomásom szerint hazánkban még nem jelent meg. A vizsgálat célja az volt, hogy a közel egy hetes terepmunka eredményeképpen a lehetőségekhez mérten pontos választ kapjunk arra, hogy a bükkös ökoszisztémában a talajfelszínen mozgó állatok a nap 24 órájának mely szakaszaiban végeznek aktív mozgást. A VIZSGÁLATI TERÜLET BEMUTATÁSA: A farkasgyepűi bükkös a Magas-Bakonyban, annak északnyugati nyúlványain fekszik. A farkasgyepűi fennsík 320—360 m-re van a tenger színe felett. Mély vízeróziós árkok tagolják. Az alapkőzet lösz, mely mészkőre rakódott, eolitikus eredetű. A vastag löszön általában mély, 1 m körüli termőrétegű agyagbemosódásos barna erdőtalajt találunk. A negyvenéves átlag alapján az évi csapadék 849 mm, amelyből a vegetációs időben 514 mm hullik. A maximum májusra és augusztusra esik, tehát erős a mediterrán—atlanti befolyás. Az évi középhőmérséklet 8,5 °C. Hőmérsékletére is a kiegyenlítettség jellemző, mindössze 21 °C a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közti ingás. A relatív légnedvesség évi átlaga 68%, a júliusi 56%; a felhősödés éves középértéke 58%- A napfénytartam évente 2100 óra körüli. Növényföldrajzilag a terület a Magyar Középhegység flóratartományába (Bakonyicum), a veszprémi flórajárásba (Veszprimense) tartozik. A zónális erdőtársulás a gyertyános bükkös (Melitti-Fagetum) Carex pilosa, Asperula odorata és Lamium galeobdolon aljnövényzettípusok félszáraz, üde és félnedves vízgazdálkodást jeleznek. A talajt 3—5 cm mull avar borítja. A bükkösök optimális előfordulása óceáni hatást jelez (MAJER, 1976).