Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

CSIBY MÁRIA: Adatok a Bakony hegység Phasiinae faunájának ismeretéhez (Diptera: Tachinidae)

létünkön 7 faj került elő, ami a hazai .fajoknak 87,5'',,-át jelenti. A gyűjtött fajok dbszáma 357, ebből %-os megoszlásukat az 1. ábra szemlélteti. A fajok jegyzéke Phasia aurigera (EGGER, I860) Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, a Krím félszigeten és Kelet-Ázsiában honoí. faj. Magyarország hegyvidékein szórványosan fordul elő. A Bakony hegységnek eddig három pontjáról gyűjtöttük. Imágója májustól októberig repül, ezt a bakonyi adatok is alátámasztják (IV. 28.—IX. 2, X. 2.). Lárvája különböző poloskákban fejlődik (Palomena prasina). . Lelőhelyei: Eplény: Malomréti-völgy (1974. IX. 2, Tóth S., 3 0, 2y), Várpalota: Királyszállás, Barok-völgv (1973. V. 28, Tóth S, ÍO*), Veszprémvarsány : Keresztúri-rét (1971. X. 2, Tóth S, lu). Phasia barbifrons (GIRSCHNER, 1887) A paleartikum nyugati feléből ismert Phasia-faj, keleten az Urál vidékéig gyűjtötték. Magyarországon szórványosan előforduló, ritka, a Bakony hegység két pontján megtalált faj (Vinye, Porva), mindkét lelőhelye az Északi-Bakony területére esik. Porván a Daucus carota virágzatán gyűjtöttük. Életmódja és fejlődése még felkutatásra vár, gazdaállata nem ismeretes. Lelőhelyei: Bakonyszentlászló: Vinye (1973. VII. 21, Kasper A, l~

y

). Porva: Ménesjárás (1972. VII. 30, Tóth S, 20*), Szigliget (1972. VII. 30, Mihályi F, IC*). Phasia hemiptera (FABRICIUS, 1794) Paleartikus elterjedésű, de Észak-Afrikában hiányzik. Európában az északi területek kivételével előfordul, azonban főleg az északnyugati területeken ritka. Magyarországon elsősorban a hegyvidékeken gyűjthető, helyenként (Soproni-hegység, Bakony) olykor tömegesen is felléphet. A Bakony hegység magasabb részein általánosan elterjedt, az eddigi lelőhelyek az Északi-Bakonyban csoportosulnak. Nem került még elő a Tapolcai-medencéből és a Keszthelyi-hegységnek is csak egy pontján gyűjtöttük. Az imágó DRABER—MONKO (1965) szerint májustól augusztusig rajzik. A bakonyi adatok feldolgozása ettől eltérő eredményt adott, itt ugyanis még szeptember második dekádjában is gyűjtöttük. (2—3. ábra). Az említett szerző feltételezi, hogy a fajnak évente két generációja van. E feltételezést a bakonyi adatok is alátámasztják. A 3. ábra jól szemlélteti a rajzási sajátosságokat. A Bakonyban az első generáció május 1. dekádiától június 2. dekádjáig repül. Ez a populáció az eddigi tapasztalatok szerint lényegesen kisebb, mint a július 2. dekádjától szeptember 2. dekádjáig rajzó második generáció. Az imágó rendszerint virágokon gyűjthető (Heracleum, Sambucus, Pastínaca stb.). Lárvája poloskafajok parazitája (Phlomena prasina, Pentatónia rufipes, Pentatoma metalifera). Lelőhelyei: Ajka: Jókai-bánya (1959. VII. 28.. Tóth S, IC*), (1966. VIII. 2, Tóth S, 1 7), Ajka: Köleskepe (1968. VIII. 16.. Tóth S.. 1 ~", ÍQ), (1980. VI. 7, Tóth S, lCf), Bakony (1936. VIII. 6, Erdős J, 1 ). Bakonybél (1972. VIII. 1, Máj F, 2 0* ÍQ), (1974. IX. 5, Tóth S„ lc), (1979. VII. 25, Tóth S, l ), Bakonybél: Fekete-séd (1972. VII. 27. Tóth S, 2 0* 39), Bakonybél: Gerence-völgy (1959. VIII. !.. Mihályi F., 2Cf, 1 5), (1959. VIII. 2., Zsirkó G., 1 9 1Q), Bakonybél: Gerence-völgy (1971. V. 6, Tóth S., 2 9 1 D), Bakonybél: Som-hegy (1978. VIII. 16, Tóth S, ld*), Bakonybél: Száraz-Gerence (1979. VII. 7, Bérezi L, 1 \ 3 0), Bakonybél: Vörös János-séd (1979. IX. 13, Tóth S.. 10), Bakonyszentkirály: Hajmáspuszta (1974. VIII. 8, Kasper Á, IO*). Bakonyszentlászló: Vinye. Hódos-ér-völgy (1971. VIII. 20, Tóth I, 1(5), Csehbánya (1963. V. 28, Papp J, 1(f), Csesznek: Gézaháza (1974. VIII. 8.. Kasper A, 10*), (1974. VIII. 8, Tóth S, 10*), Eplény: Malomréti-völgy (1971. V. 14, Tóth S, ÍO), (1974. IX. 2, Kasper A, lO), (1974. IX. 2, Tóth S, 1 ). (1977. VI. 1, Tóth S.. 1 ), (1980. VIII. 17., Tóth S.. 4 0*, 5Q), Farkasgyepű (1976. VII. 28, Tóth S, 10*). (1978. VIII. 10, Kasper A, 1(f), (1978. vfll. 10, Havasiné, ÍO*, 1 + ). (1978. VIII. 10, Kasper A, 29), (1978. IX. 7, Havasiné, 3p),