Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

CSIBY MÁRIA: Neuere Ergebnisse der Libellen-Forschung im Bakony-Gebirge (Insecta: Odonata)

A Bakony hegységben folyó szitakötő-kutatások újabb eredményei A hegység zoológiai feltárását a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum végzi — külső munkatársak, főleg amatőr kutatók bevonásával. E kutatások keretében az utóbbi években vált intenzívebbé az Odonata-fauna vizsgálata. A hegység területének nagy része korábban kiesett az Odonata-gyűjtők érdeklődési köréből. A területtel foglalkozó dolgozatok közül csupán egy kisebb említhető meg, melyet WÉBER (1941) készített a Tihanyi-félsziget szitakötőiről. Ebben 16 faj előfordulását mutatja ki a félszigetről. Természetesen a legtöbb kutató, aki Magyarországon szitakötőkkel foglalkozott (PONGRÁCZ S., WÉBER M., ŰJHELYI S., STEINMANN H., BENEDEK P.) többkevesebb alkalommal a Bakony hegységben is megfordult. Komolyabb gyűjtésekről azonban a régebbi időkben itt nem beszélhetünk. Ennek a fő oka valószínűleg az, hogy a területen nem élt amatőr odonatológus, aki folyamatos és tervszerű gyűjtéseket végezhetett volna a hegységben. Meg kell még említeni PAPP J. hymenopterológust és DIETZEL GY. lepidopterológust, akik saját csoportjaik mellett viszonylag sok szitakötőt is gyűjtöttek a Bakonyban. A Magyarország egész területére vonatkozóan megjelent szitakötőkkel foglalkozó irodalom (ŰJHELYI 1955, 1959, STEINMANN 1962, BENEDEK 1966) természetesen tartalmaz több-kevesebb adatot a Bakony hegységből is. Az első összefoglaló, csak a Bakonyra vonatkozó munka (TÓTH 1973) a korábbi irodalmi adatok és a veszprémi Bakonyi Múzeum kis gyűjteménye adatainak felhasználásával 47 fajt sorol fel a hegységből. Rendszeres és tervszerű szitakötőgyűjtésekről csak az utóbbi időben beszélhetünk. Ezek eredménye két területen mutatkozik. Egyrészt megalapozóban van a hegység szitakötő-faunáját jól reprezentáló gyűjtemény a Bakonyi Természettudományi Múzeumban. Másrészt elkezdődött a rendszeres publikáció (TÓTH 1980, 1981, CSIBY 1981), mely remélhetőleg a jövőben is folyamatos lesz. A hegység már most is Magyarország legjobban kutatott területei közé tartozik. Az eddig az ország területéről biztosan kimutatott 58 állandó faj közül 54 került elő a hegységből. Csupán az elmúlt évben három, nálunk ritkább fajt gyűjtöttünk: Aeshna viridis, Anax parthenope, Onychogomphus forcipatus (leg. DIETZEL). További alapos vizsgálatok szükségesek még elsősorban a hegység eddig kevésbé kutatott részein. Ezek azonban a fajszámot valószínűleg csak minimális mértékben fogják növelni. A Bakony hegységben folyó odonatológiai kutatások nem csupán faunisztikai jellegűek. Vizsgáljuk többek között az egyes fajok életmódját, a jellegzetes biotópokban előforduló szitakötő-együtteseket. Mennyiségileg értékeljük a gyűjtött anyagot. Feldolgozzuk a fajok repülési idejének sajátosságait, relatív gyakorisági viszonyukat. Anschrift des Verfassers (A szerző címe) : Maria CSIBY H—8420 Zirc Bakonyi Természettudományi Múzeum