Bolemann István: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 4. rész: A Balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
III. Ásványos vizű források és fürdőhelyek a Balaton mellett
III. Ásványos vizű források és fürdőhelyek a Balaton mellett. A Balaton közelében több ásványos vizű forrás fakad, melyek közül azonban csak a b.-füredi és a keszthelyi hévizi forrásnak van jelentősége, mert a Zánka, Kékkút, Ábrahám és Kis-Örs határában felbugygyanó savanyúvízforrásokat, míg az odavaló lakosság sem használja, chemiai összetételük is teljesen ismeretlen. A b.-füredi savanyúvizű források vetették meg alapját Magyarország egyik legelőkelőbb fürdőhelyének, s Balaton-Füred ismertetésénél azt kellőleg méltányoltuk is. így tehát még a hévizi thermáról kell megemlékeznünk. A keszthelyi Hévíz. Zalamegyében Keszthely városától északnyugatnak 5V2 kilométernyi távolságra fekszik a hévizi tó körülbelül 10 hold kiterjedésben kies völgyben, melyet 3 oldalról hegyek vesznek körül és mely csak délnek van nyitva. Már messziről feltűnik a tónak párolgása s ha közelebbről vizsgáljuk, tapasztaljuk, hogy annak vize 33—36° C. meleg. A tó hőmérséklete télen kisebb ugyan, de 23° C. fok alá sohasem száll, tehát valóságos therma, hévvíz. Láthatjuk továbbá, hogy a tóban egyes helyeken források vannak, melyekből nagy mennyiségben tör fel a meleg viz, s ez a völgy legmélyebb részét elborítva, alkotja a tavat (43. ábra). A vízzel együtt tömegesen száll fel a forrásból korpaszerű síkos anyag, mely azután leülepedve mint iszap méter magasan fedi a tó fenekét, melyet Hankó tanárnak előleges vizsgálata szerint részben elkorhadt növényrészek, részben elhalt diatomaceák és spongiliák maradványai képeznek. A tó szélén bőségesen nád terem, a nyílt víztükreinek szélein pedig legújabb időben a fehér-, vörös- és kékvirágú tündérrózsákat, vagy lótuszvirágokat (Nymphaea thermalis, rubra, coerulea stb.) honosították meg, melyeknek gyönyörű virágai díszítik a tavat. A tó lefolyása széles csatornán a Kis-Balatonba tart. Már régen ismeretes volt a környék lakosai előtt a hévizi tónak s főleg iszapjainak gyógyító ereje sok betegségben. De csak e század közepén, mikor tagosítás és csere folytán az egész tó gróf Festetich birtokába jött, létesített ezen főúr a tó partján fürdőtelepet, melyet közelről és távolról sokan keresnek föl. Jelenleg a tavat csinos liget veszi körül, melyből árnyas sétautak ágaznak ki. A tó nyugoti oldalán áll a vendéglő étkező és kávéházi helyiségekkel s jobbra-balra tőle a lakóházak, 90 vendégszobával. Kissé távolabb a levezető csatorna mellett találhatjuk a kórházat, a mely-
