Bolemann István: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 4. rész: A Balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
II. A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése
A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése. 23 /f. ábra. B a lai ou- Fii red gőzhajó-állomása. (Vojnich Oszkár fotográfiája után). A fürdőház zárt folyosók útján áll összeköttetésben a «Klotild»-szállóval és az «Erzsébet»-udvarral és fedett sétacsarnok kapcsolja össze a gyógycsarnokkal meg a Grand-Flótellel, úgy hogy rossz időben is könnyen elérhető. A fürdőházban számos márvány-, zink- és fakád áll, a melyekben balatontavi vizet vagy savanyúvizet melegítve lehet fürdőkre használni. Ezeken kívül több ScHWARTZ-féle kádat is találunk ottan, a melyekben a savanyúvíz a melegítés által el nem vesztve gáztartalmát, mint meleg pezsgőfürdő jön használatba. Érdekes még a medenczefürdő, melybe közvetlenül vezetik be a hideg savanyúvizet, ezt tehát az erdélyi «lobogófürdők» mintájára lehet használni, végül még jól berendezett gőzfürdő is áll a vendégek rendelkezésére. Gyógytanilag fontos még a Balaton iszapja is, ami B.-Fürednél nagy meny- nyiségben található, melyet főleg helyileg az egyes végtagokra vagy az altestre szoktak alkalmazni borogatásokként, még pedig a megfelelő bajokban kiváló jó eredménynyel. Ez iszapot szintén Heller Flórián tanár analyzálta 1855-ik évben. A balatoni iszap a kőzetek elmállása folytán keletkezik, de hozzájárulnak még a szivacsok kovatűi a diatomaceák kova pánczéljai s a korhadó növények maradványai is. A balatoni iszap vegyi összetétele Heller szerint a következő. Egy ezer grammban van : kénsavas natrium . . . 3 29 gramm, vas- és manganoxydul. 3120 gramm, kénsavas mész . . . . 20 06 » kovasav ............... 365-25 » s zénsavas mész . . 26706 » szerves anyag. . . . 123 50 » szénsavas magnesium 167-74 » viz...............................28"40 » a luminium hydroxid . T44 » veszteség................016 » B alaton-Füred gyógytényezői közé kell számítanunk a savót, tejet és szőllőt, mert ezeket szintén rendszeresen használják gyógyítási czélokra. Látjuk mindezekből, hogy B.-Füred, mint gyógyhely, igen számos gyógyító eszközzel bir és ennek folytán nagyon sok betegségben ajánlható. Tekintve fekvését, kliNa 45-34 % Ct 4-66% Va Ca 51-55» V2 S04 34-16 » Va Mg 2 70 » Va Si02 M2 » V, Fe 0-32 » HCO;í 60-06 » V3 A1 009 » C02 144-44%. A mint már említettem, a Ferencz József-forrás szolgáltatja az ivó gyógymódhoz a vizet, melyet olyképen merítenek, hogy a poharat a födél alatt levő' nyitott kútba leeresztik és úgy merítik tele. Természetes, hogy ilyenképen a forrás mindig bolygatva lévén, a szabad szénsav gázaránya nagyon megzavarodik. Úgy hallom, hogy már a legközelebbi időben ezt a merítésmódot kellő s rationalis vízemeléssel pótolandják, a mikor azután minden pohárban a forrásnak mindig egyenlő vegyi összetételű vize jut be. A forrásfelesleget épen úgy mint fürdőforrás vizét a fürdőházba vezetik.
