Bolemann István: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 4. rész: A Balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
II. A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése
20 A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése. és Csopak községek is csaknem összefüggő egészet képeznek a fürdőteleppel, mely fölött a hegyoldalon a szőlők régi borházai is nagyobb részt villákká változtak át. A fürdőtelep, ha hajóval közeledünk feléje, már messziről impozáns képet nyújt (10. ábra) ; messziről feltűnnek palotaszerű nagy szállói s szebbnél szebb nyaralói, a fekvése pedig gyönyörű, kelet felől a nagy Balaton sima tükre, dél felől ismét a Balaton és a tihanyi félsziget (19. ábra), észak felől a fürdőteleppel már-már egyesülő Arács és Csopak faluk s a megettük elterülő Déli-Bakony berczei, nyugatról az újra recon- struált szőllőhegyek s azokon túl a zalai erdős hegyek gyönyörű keretet nyújtanak. A fürdőtelep berendezése nagy igényeket is ki tud már elégíteni. Az elegáns lakások a nagy szállókban és csinos villákban elég kényelmet biztosítanak ; a nagy és jól ápolt park, a fenyvesliget, rózsaberkek, a színház, a füredi, arácsi, nosztori völgybe és fel a tihanyi apátsághoz vezető utak, a Balaton partján elterülő «Deák- sétány», mindenekfelett pedig maga a Balaton; továbbá a gyönyörű gyógycsarnok elég szórakozást nyújtanak a vendégnek. Elegánsabb és egyszerűbb berendezésű vendéglők megengedik, hogy kiki saját ízlése és költekezési kedve szerint gondos- kodhassék élelmezéséről. Kifogásolni csak azt lehet, hogy jó ivóvize nincs, mert az újabb időben létesített vízvezeték a Balatonból merített vízzel csak is öntözésre szolgál. Arács felől könnyen lehetne ellátni jó ivóvízzel a telepet. Balaton-Füred azonban nemcsak előkelő üdülőhely és nyaralótelep, de fontos gyógyhely is egyúttal, mely igen különböző és fontos gyógyító tényezőkkel rendelkezik. Ezek pedig a következők : a kiimája, balatontavi fürdők, kiváló ásványos források és tavi iszap. Ezekkel közelebbről kell megismerkednünk. Klímájának jellemző vonása, hogy enyhe. Az egyes éghajlati viszonyok kellő ismertetését és méltatását dr. Sáringer János Kandid. «A Balaton éghajlati viszonyairól» írott művében (ezen munka I-ső kötet IV-ik rész első szakasza) bővebben találjuk meg. Ezen ismertetésből, valamint dr. Polyák Lajos fentebb említett munkájából kitűnik, hogy Balaton-Fürednek a felette emelkedő terrasz majdnem teljes szélcsendet nyújt. A Balaton tava felett leggyakoribb szél az északi, mely nem ritkán teszi háborgóvá a tó tükrét. Balaton-Füred ezen szélnek árnyékában fekszik. A hegyekről letóduló szél a telepet alig érintve száll le a tó vizére, a fürdőhelynek inkább csak az egészséges szellőztetését okozza, és csak nagyon ritkán válik kellemetlenné. A léghőmérséklet tavaszszal és őszszel igen kellemes és vetekedik Montreux, a genfi tó partján fekvő gyógyhely hőmérsékletével, és azért egykor, majd ha a kellő berendezések is meg lesznek, mint kora tavaszi és késő őszi üdülő- és gyógyhely nagy szerepet fog játszani Balaton-Füred hazánkban. A nyári forróság csakis a déli órákban válik néha kellemetlenebbé, bár ezt is némileg mérsékli a tó felől lengedező szellő; ellenben a reggeli és esti órákban még a legmelegebb napokon is üdítő. A levegő feltűnő tisztasága és pormentessége szigorú vizsgálatokkal van bebizonyítva. A balatontavi fürdők használatára szolgál a csinos uszoda, melyet a parttal hosszú fahíd köt össze. Az úszóházban külön osztály van a férfiak és külön a nők részére. Van benne összesen 2 uszoda, 96 öltöző-kabinnal, 12 férfi és 14 női magánfürdő és egy családi fürdő hat öltözőhelyiséggel. Az uszodából a jó úszók a szabad Balatonba is kimehetnek. A fürdőhely hírnevét azonban savanyúvíz forrásai alapították meg. Három forrása van, az egyik a fő-, vagy Ferencz József-j'orrás a telep közepén fakad, igen bő forrás, melynek vizét ivókúrára használják, felesleges vizét pedig a fürdőházba —
