Bolemann István: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 4. rész: A Balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
II. A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése
18 A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése. berendezett fürdőhely. Elemi csapások (1775-ik évben nagy felhőszakadás, 1834-ik évben nagy tűzvész) tönkre tették a telepet, de azok után mindig díszesebben újra felépült és mind jobban gyarapodott terjedelmében és csinosságában. Fontos még a fürdő történetében az 1863-ik év is, a mikor a Balaton tavát mélyebbre lecsapolták, miáltal nagy terület lett vízmentessé, a melyet feltöltöttek s a legszebb sétautat — Deáksétányt — ily módon létesítették. A tótól északnak emelkedő Tamáshegy alatt elterülő terrasz fokán fekszik a telep (10. ábra), melynek középpontját most is még az egyik forrás — a Ferencz József-forrás — képezi. Vörös márvány medenczébe foglalva, kőoszlopokon nyugvó tetőzet alatt (11. ábra) bugyog fel a szénsavban bővelkedő savanyú viz, melyet ott helyben ivókúrának használnak, vagy palaczkokba öntve borvíz gyanánt a Dunán túi kereskedelembe hoznak. A forrás felett messzire kimagaslik a gyönyörű és díszes gyógycsarnok elegans táncz-, társalgó-, zongora-, olvasó-, tekézőtermeivel (12. ábra). A gyógycsarnokot balra a «Grand-Hôtel» éttermeivel és a kávéházzal, jobbra a «Klotild», «Erzsébet»-szállókkal s a melegfürdő épületével szép fedett sétacsarnok köti össze (13. ábra). A «Grand-Hôtel» mellett— csak kocsiút által elválasztva — fekszik dn Mangold nagy bérháza a «Stefánia főherczegnő udvar». Vele szemközt áll Kisfaludy Sándor érczszobra (14. ábra), melyet 1877-ben gróf' Vay Miklós tervezete szerint Zalavármegye állított fel, egy 1860 óta ott levő régi szobor helyébe. E háztömbök egy négyszögnek három oldalát foglalják el, a negyediket pedig — egyenesen délnek — árnyas nagy park képezi, mely a «Deák-sétányba» olvad bele, és a mely egészen a Balatonig terjed. A tó partján majdnem szemben a magasan fekvő gyógycsarnokkal, a Deák-sétány mellett van a gőzhajóállomás (15. ábra) s az újonnan épült, a tóba benyúló fürdőház és uszoda, melyet hosszú fahíd köt össze a parttal (16. ábra). A középponttól nyugatnak és délnek számos palota és nyaraló látszik ki a kertekből és lugasokból, ezek közül Magyarország herczegprimásának nyaralója és a vendégek befogadására szolgáló «Ipoly-udvar» érdemelnek különös említést. Magánvillák (17. ábra), melyek azonban nagyrészt bérbeadatnak, még távolabb észak-nyugatnak és északnak is fekszenek s több utcza- sort képeznek; ezek összeszögelésén van a csinos rom. káth. kápolna (18. ábra), melyet 1846-ban Bresztenszky Béla tihanyi apát építtetett. A gyógycsarnoktól (Lóczy L. fotográfiája után). jq. ábra. Balato?i-Füred\ tópart és filrdöház.
