Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A T’a la ton-mal Jó ki lakosság néprajza. 71 —i dűlő Fokszabadiban; 6.—völgyi dűlő Za- márdiban (Pesty: mse.). 7. Az összes többi kutat lásd azon szó alatt, melyről nevét kapta. Kutyahegy szőllö Endréden, közel a faluhoz, a kutyák oda mennek szöllőt enni, ezért kapta nevét. Külső : —hegy Őszödön (Táb.-k. t.), Bal.- Edericsen, —Fonyód (1. ezt), —hosszú- és — rövidföldek és rétek Örvényesen, — sáncz Tihanyban, — szöllők Fokszabadiban, —Vargatelek Bfő-Kajáron. Küsz : —hegy Kilitiben, 1. Karányi szőllö, mert alatta bozót volt s abban a küszhal tanyázott ; —likak Bal.-Füreden, régen ez is nádas volt s elsülyedt a marha alatt. Küszöborr Kővágó-Őrsön, hegy sziklás oromzattal szegélyezve (Pesty: mse.). Táb.-k. térképen hibásan kisebb orra. Lak (Alsó- és Felső) Bal.-Füreden. Lakás : Barát— Arácson, Lány— Tihanyban, Herczeg— Lengyeltótiban. Lap : lapály, sik értelemben (M. Tájsz.) : 1. Csingora— Lovason, Gyertyános— Zamár- diban, Átül (= Által)— Arácson, Bencze— Bal.-Edericsen, Tótoki — Endréden, Penzsói — Őszödön, Sándorhegyi — Arácson ; 2. —megye Bal.-Berényben, —tó Vörsön, — földek Zánkán; 3. Józsepné —ja Bal.-Edericsen ; 4. —i dűlő Tihanyban, Tó—i dűlő Bal.-Magyarodon. Lapos : részben kaszáló vagy legelő értelemben (M. Tájsz.). 1. — — Páskum, —i kút, —i közös legelő, mindannyi Bfő-Kajáron (Táb.- kari t. hibásan Lapos); Kis— Bal.-Füreden; 2. —földek Arácson, —rét Szárszón, —telek Bal.-Füreden (Pesty: mse., Táb.-k. t. hibásan Lapostelek) és Endréden ; —Hegyestő Kővágó- Őrsön pyramidalis alakjáról (Pesty: mse.). Láb : Szőllö—i alj Vörösberényben ; Gyuri —eleje Örvényesen. Lábdi : —hegy (Táb.-k. t.) és —rétek Tör- demiczen, —alja Szigligeten, mindkét helyen ugyanarra vonatkozik a Badacsony hegy nyu- goti aljában; e helyen hajdan falu volt, melyet Laad néven már 1313-ból említenek (Csánki: III. 76.). Láp: 1. Bé— M.-Győrökön, Töreki- Ki- litin, Sós— Bfő-Kajáron, Somogyi— Zalaváron; 2. Vak—a Endréden ; 3. Kerék—Ingó Zalaváron ; 4. —i dűlő Rendesen (Pesty: mse.), —i rétek Bal.-Edericsen és Gyenes-Diáson ; 5. —uta Csopakon; 6. Felső- és Alsó— Tihanyban, melyet Herman Ottó hibásan Láb-nak ír ; az pedig nem lába a félszigetnek, hanem láp; ez különben csak az Alsó—, a Felső— a bal.-füredi határ mentén húzódik s így a félszigetnek éppen túlsó végén. László : —kút és hegy Balaton-Füreden (Táb.-k. t.). Látóhegy Őszödön ; lásd Belátóhegy szót is. Lebuj puszta Zalaváron (Táb.-k. térkép ; Pesty: Helyű. I. 186.). Legelő : 1. — Égenföldön és Aszófőn ; 2. Ber(e)ki — Égenföldön, Bal.-Magyarodon, Bozótság— és Zsellér— Zamárdiban, Nagybe- reki — Csehiben, Homokosi — Bfő-Kajáron, Füzesi — Siófokon, Iszapi— B.-Szt-Györgyön, Községi — Bal.-Edericsen, Akaiiban, Vízszéli — és Szöllőkaljai — Akaiiban, Úrbéri — Tihanyban és Lellén, Pázsit— Bal.-Keresztúron, Partaljai — Bal.-Berényben, Ökör— Vonyarczon, Nemesi — Salföldön ; 3. —mellék Bfő-Kajáron, —re dűlő (= Kissósi) Fokszabadin. Lebel : erre magyarosították a keszthelyiek a Lehen határrészt, mely német szó, feudumot, jobbágytelket jelent (Nyelvőr 1893. 361., 362.), mely azonban már XIII. századbeli oklevelekben is szerepel mansio, locus unius curiae, laneus, sessio értelmében (Fejér: III. 2., 95., IV. 2., 87., X. 8., 381.). Lencse : —szer Bfő-Kajáron, alkalmas a lencsetermelésre (analog régi elnevezés Lenche- tarlo, terra metal, poss. Thykud 1300. Wenzel: XII. 662.). Lencséstó Salföldön a békalencséről. Lengyeltóti puszta Lengyeltótiban, magáról a községről. Lesencze-patak Bal.-Edericsen (Táb.-k. t.), melyet már a székesfej érvári káptalannak IV. Bélához intézett év nélküli jelentése is felemlít (Ortvay: I. 466.). Leshegy (= Öregleshegy ?) AkalibaK(T.-k. térk.); Kis— Udvariban; —úti dűlő Udvariban. Lébeli Bfő-Kajáron, mivel forrásos és faka- dásos hely (Pesty: mse.). Lécz-alja Csehiben (Pesty: mse.). Lik vagy Likak : legtöbbször kisebb természetes és mesterséges barlangok értelmében (ez értelemre 1. Ny.Tört. Sz.-t is); 1. Fecske— Tihanyban, Küsz— B.-Füreden, Barát— Endréden, Tatár— Kenésén, Ravasz— Kenésén, Róka— Lovason, Ordán, Bal.-Berényben, Szél— Bal.-Edericsen ; 2. Simon—a Balatonfő-Kajáron, Szukla—ja Tihanyban; 3. —nál Zalavár; 4. —aljaTihanyban, Kő— gyöpje Kövesdcn, Róka- — dombja Siófokon, Ördög— bércze Balaton- Edericsen. Likas : —jpincze Balaton-Edericsen, —kő dombja Bad.-Tomajban, Róka— Bfő-Kajáron. Lokhegy Vörösberényben szőllö (Pesty: mse.). Lók : = két hegy közti alanti völgy (Tájsz.), lapályos hely (Nyelvőr 1878. VII. 367.). Lompert kútere (= Bozótalja) Akaiiban.
