Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

A Balaton-melléki lakosság néprajza.

69

Kermencs határrész A.-Őrsön.

Kert: a jól, gazdagon termő helyek neve: 1. Kert: Árpás-, Gyümölcsös-, Fáskert stb. azon szók alatt keresendők, melyekről a kert nevét kapta; 2. Kertek: p. o. Balatoni-, Öregkertek stb. 1. az illető megnevező szók alatt;

3. Kertalja: Zamárdiban, Bal.-Keresztáron, B.- Sz.-Györgyön, Faluszemesen, Kővágó-Őrsön ;

4. Kertekalja: Tördemiczen, B.-Edericsen, Bal.- Berényben (T.-k. t. ; Pesty: mse.) ; 5. Kertek föle Tördemiczen; 6. Kertaljai: — dűlő Rendesen, M.-Győrökön, — rétek Lellén; 7. Kertszöllői dűlő M.-Győrökön ; 8. Kuti kert dülleje Udvarin.

Keselő: —hegy Bfő-Kajáron (Táb.-k. t.) ; —i dűlő Szepezden. (Ősi typusú elnevezés ; analog példa Keselewberwk möns in Com. Zalad. 1256. Fejér: IV. 2., 402.).

Keskeny földek Örvényesen alakjukról.

Keserű: —ágy és —berek M.-Győrökön.

Kócs puszta Csehiben ; T.-k. t. hibásan Kees.

Kék dűlő s ezen Kéki források, Balaton- Füreden (Pesty: mse., Pesty: Helyn. I. 171.), hol már 1082-ben falu volt (Csánki : III. 69.).

Kémlőd puszta Lengyeltótiban (Pesty : mse. hibásan: Kúmlőd-nek írja; Táb.-k. térk. helyesen).

Két: ■—ágú csalit Keszthelyen, —árokköz Tördemiczen, —berekköz Vörsön (Pesty: mse.), —öles árok Szigligeten, —útköze Őszödön és Legyeltótin ; a nevek eredetét pontosan megmagyarázzák maguk a nevek,

Kigyósvölgy M.-Győrökön.

Kikér (-= Kikéri) határrész Szepezden.

Kilitiúti dűlő Zamárdiban (Pesty: mse.) fekvéséről.

Király : 1. —domb (= Malomhát) Paloz- nakon ; —rét Endréden a hasonnevű családról (Pesty: mse.); —kút Kővágó-Őrsön, Lovason (Táb.-k. t.), utóbbi helyen kitűnő vizéről.

Kis: -hegy Bfő-Kajáron (Pesty: mse.),

Lovason, Paloznakon (Táb.-k. t.), Csopakon (Táb.-k. t.), Zánkán, Rendesen (Pésty: mse.), M.-Győrökön, Vörsön, Lellén (Pesty : mse., Táb.-k. t.), Kőröshegyen (Pesty: mse.); a Kis szóval összetett valamennyi többi helynevet 1. az illető főszók alatt.

Kívül: Szer - (= Pusztatoronyi dűlő Fokszabadiban.

Klastrom : —völgy Salföldön, lásd Puszta- templomalja ; lásd Korostolon alatt is.

Klétásás Tihanyban, 1. Krétaásás alatt.

Kluka -tó Lengyeltótiban.

Kocskuta Szepezden.

Kocsikapu Csopakon kapuval ellátott kocsikijárás volt.

Koldus : a határrész soványságának megjelölésére, balatoniasan kódis; — Bad.-Tomaj- ban, —hegy Endréden, —telek Zamárdiban, Bogláron, Csehiben (Pesty: mse.), Zalaváron, M.-Győrökön, Tördemiczen.

Kolon puszta Bal.-Magyarodon (Táb.-k. t.), egykor falu volt (Pesty: Flelyn. I. 178.), sőt 1494-ben oppidumként is szerepel (Csánki : III. 21.), de már 1019-től kezdve ismeretes, a mikor is István király a zalavári apátságnak adományozza a koloni vizet és a városi híd vámját (Ortvay: I. 211.).

Koloskaoldal Arácson.

Kolozsok völgye Kilitin, a máig is élő Kolozs nevű családról.

Komlóvölgy Bfő-Kajáron és Komlósvölgy Zamárdiban ; mindkét helyen komlótermő hely (a komlót kenyérbe használták).

Kongó puszta Szigligeten és Bal.-Edericsen (Táb.-k. t.) ; egy része posványos, ember-állat meg nem áll rajta.

Kontóra vagy Kontrakút Kővágó-Őrsön, a hasonnevű, de itt már kihalt családról (Pesty: mse.).

Kopasz: —domb (- Váli parrag) Bal.- Edericsen, —domb Bfő-Kajáron ; —domb Lengyeltótiban (Táb.-k. t.), a hol is ez régen sziget volt, mert berekkel volt körülvéve (Pesty : mse.) ; —tető Lovason, Kövesden ; Kis- és Nagy—hegy Tihanyban ; valamennyi kopárságáról.

Kopárrét (= Himeskőtető) Kővágó-Őrsön soványságáról.

Koppány Kővágó-Őrsön, erdős hegyoldal, melyben számtalan, egymáshoz közelfekvő pin- czegödrök látszanak s ezekbe bujt el a nép a hagyomány szerint élelmiszereivel együtt háborús időkben (Pesty: mse.).

Korcsitó 1. Karcsita alatt.

Korintus határrész Bfő-Kajáron.

Korkovány 1. Gorkovány alatt.

Korostolonkút Bad.-Tomajban ; itt állott a vörösbarátok klastroma (a mely szónak a korostolon csak magyarított alakja) ; e kút vize nyáron olyan hideg, hogy inni alig lehet, télen olyan meleg, hogy sohasem fagy be. Bizonyára állandó hőmérséklete van.

Korpádi kút Bal.-Füreden hasonnevű személyről.

Kosállás Kőröshegyen (Táb.-k. t.) és Szárszón, régen a kosok delelője.

Koslató Bal.-Edericsen (Táb.-k. t.), a hasonnevű csárdáról, mely ma már nem áll.

Koszorúhegy Őszödön.

Kotlok Endréden, templom helyével.

Kotyor és Kotyoroldal, kupás árkos hely Tördemiczen.

Köbölkút Bal.-Füreden és------i forrás és