Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

A Balaton-melléki lakosság néprajza.

61

szó a sik környezetből kiemelkedő helyet jelent (M. Tájsz.).

Dóczi kapu vagy — háskó Tihanyban tulajdonosáról.

Domasztika Fokszabadiban, mert régebben a községi pótadó (domesztika) fedezésére szolgált.

Domb ; 1. Akasztó— Paloznakon és Szig- ligeten, Akasztófa— Tihanyban, Almos— Bfő- Kajáron, Babuka— Szigligeten, Bedegi — Bal.- Füreden, Bizó— Bfő-Kajáron, Czinege— Akaiiban, Diák— Tihanyban, Fingó— Salföldön, Jakab— Keszthelyen, Hajdina— Tördemiczen, Hármas— Kővágó-Őrsön és Lovason, Kerek— Kőröshegyen, Kerék— Tihanyban, Király— Paloznakon, Kopasz— Lengyeltótiban, Bal.- Edericsen és Bfő-Kajáron, Közép— Kövesden, Kápolna— M.-Györökön, Köves— A.-Őrsön, Lóhasi — Bal.-Edericsen, Páska— Bal.-Füreden, Petendi— Endréden, Pojányi— Bal.-Füreden, Sóskás— Tördemiczen, Sóstó— Csopakon, Su- lák— Kenésén, Szabó— Zánkán, Temető— Bogláron és Aszófőn, Téglavető—Bad.-Tomajon, Ürge— Tihanyban, Vár— Bogláron, Vörös— Kővágó-Őrsön; 2. —felett Akaiiban; 3 —telek Bal.-Keresztúron ; 4. Tótok —ja Vörsön, Róka- likak —ja Siófokon, Likaskő —ja Bad.-Tomajon, Malom -—ja Aszófőn, Petők —ja Tihanyban;

5. Szél—jai földek Bad.-Tomajban.

Dombai hegy Lovason gazdájáról.

Donát dűlő Bad.-Tomajban Donatus-kápolnáról, mely egykor itt állt.

Dongó ; —kút Tördemiczen, a hol — volt a tulajdonos Kudomrák család mellékneve ; —mező Udvariban, mert köves, haszontalan legelő.

Dorongos Kőröshegyen (Pesty: mse.) rosz oldal, hegyvölgyes szántó.

Dög; —tér Bfő-Kajáron, —völgy Endréden, mert marhavészkor a dögöt oda temetik.

Dömeszaró határrész Szárszón.Dudabegy Endréden (Pesty: mse., Táb.-k. térk.), a hagyomány szerint a török bég mulatóhelye volt itt. II Dudás Bad.-Tomajban.

Dűlő' : M. Tájsz. szerint több párhuzamos szántóföld lábánál keresztben elnyúló föld vagy mező, a melyre a szántóföldek vége kimegy; 1. Dűlő völgy Salföldön. — 2- Becze-, Donát-, Herczeg-, Mikó-, Béres- és Papdülő. — 3. Határ-, Patak-, Szilfa-dűlő. — 4. Sárrét-, Zala-, Vég- mái- és Tepécs-dülő. — 5. Balatonra, Berekre, Csapásra, Határra, Partra, Országúira, Rétre, Tóra dűlő; Endrédi, Szemesi, Szepezdi és Újlaki határra, Szántódi útra s Szarkádra dűlő. —

6. Alsó, Közép és Felső, Hosszú és Rövid, Ingyenes és Kereszt, továbbá Széles, Sovány, Sarok és Följáró dűlő. — 7. Csárdái úti, Csordaúti, Enyingi úti, Fonyódi úti, Gyugyi úti, Gyalogúti, Kiliti úti, Leshegyúti, Országútmenti, Szentgyörgyvári úti,Szöllőúti, Kisüti,Táborúti dűlő.— 8. Ádándi, Alibáni, Alsó-orda-ali, Alsó-örsi, Apáti, Ároki, Ásási, Baksai, Balatonvölgyi, Barihegyi, Bereki, Berekközi, Csapási, Csárdái, Császtai, Csehivölgyi, Diófai, Diósi, Dobi, Égettházi, Falualatti, Faluvégi, Földvári, Haraszti, Háti, Her- czegi, Hétholdi, Hídvégi, Homoki, Hosszúföldi, Irtási, Jánosházi, Keresztfai, Kertaljai, Kertszöllői, Keselői, Kiskúti, Kisörsi kúti, Köpösi, Körisesi, Körtefái, Kúti, Kútvölgyi, Lapi, Lápi, Malomi, Malomréti, Madarasi, Magyarosi, Meződi, Nagykúti, Nagyréti, Országúti, Ökörkúti, Pusztai, Pusztatoronyi, Ráczi, Réti, Sárréti, Sósi, Szeg- szénai, Szentegyházi, Szentgyörgyi, Szoroshadi, Temetői, Templomfeletti v. eleji, Teleki, Téglási, Téglaházi, Tói, Tólapi, Urasági, Ujszöllők alatti, Vermesi, Völgyi, Zala-erdci dűlő. — 9. Kápolnás dűlő. — 10. Alsó-ordai dűlő-rét. — 11. Kúti rétek dülleje. (Mindezeket 1. a nevező szók alatt is.)

Ebhegy dűlő Bal.-Füreden (Pesty: mse., Pesty: Helyn. I. 91.) és Szárszón.

Ebese dűlő Szárszón.

Ebédleső (-= Vörösdomb = Belátóhcgy) Kővágó-Őrsön.

Ecsér, szöllőhegy, erdő és puszta Kővágó- Őrsön (Pesty: mse., Pesty: Helyn. I. 91.), mely hazai okmányainkban már 1082 óta említtetik (Csánki: III. 48., Táb.-k. térk.).

Eger (Egrud, Egrug) vagy Kapolcsi viz a veszprémmegyei Kabhegy keleti oldalán ered s Veszprém és Zala megyék területét öntözve Tördemicztől délre s Szigligettől keletre a Balatonba ömlik; már 1254 óta ismeretes (Ortvay: I. 289.). Az eger értelme: ide-oda csavarog (M. Tájsz.).

Egreg Keszthelyen, lásd Hévíz alatt.

Egrud 1. Eger alatt.

Egyház ; —földek Bfő-Kajáron, —útja Bal.- Füreden (Pesty: mse.), lásd a Szentegyház és Templom szókat is.

Ekeút dülőrész Fokszabadiban.

Ekko Tihanyban az apátsági templom fala előtti tér, mely visszhangjáról híres. A tihanyi gyerekek rendesen a következő mondásokat kiáltják a visszhangnak: || hop hop hop | jobban felelj eko | nem tudok most jól felelnyi | nem ám mer ekkis szél fú ||. —|| Tihany, Füred, Savanyóvíz messze van-e | nem messze van, csak az útja hosszú || — || a budarész somfabotok repedeztetik a bőrt | more in honore | mikábili mifikábili | tudináczió bukszve | éljen ||.

Eklézsia ; — földje Fokszabadin, —malom Lovason.