Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
A Bu ! a ton-m éllé ki lakosság néprajza. 167 kolostorbeli atya által vezérelt vidék lakóit. Midőn a segítség a paulinus atya vezérlete alatt a falu egy utczáján be akart jönni, néhány protestáns férfi lesbe állt s a szekéren elől jövő tanáratyát szekerével fölfordították, úgy, hogy az lábát törvén, a segélyre jött nép visszatért, melytől az utcza máig is Tanárkapu nevet visel. Némelyek azonban úgy magyarázzák, hogy a tanár szó (professor értelme) nem oly régi, hanem a régi magyarság szerint a tanár szó korlátolt helyet jelentett (Veszelyi : «Balesetek» ez. munkája szerint is) s a kapunál korlát volt a kimenő marhák ellen (Bátoréi Lajos : Adatok Zalamegye történetéhez, I., 12., 13.). Tehát a zalai tanár szó és a székely tanárok szó értelme találkozik». Kenésén van : Temető-utcza, Országút, Pásztor-utcza vagy Rigóvölgy, Nagy- kuti-, Alsó-, Templom- és Csapás-utcza. A falu keleti része a Felső- és Alsó- Hoprongyos, melyet mintegy 80 évvel ezelőtt zsellérek szálltak meg és építettek ki. Pesty Frigyes (Helyn. I. 130.) szintén felemlíti e nevet, s azt hiszi, hogy annak eredeti alakja Hatrongyos s arról így ír: «Hasonlóképen Hatrongyosnak hívják Veszprém város északkeleti részét s mint utczanév megvan ez Biharmegye Less községében is, mint dűlőnév Makó város határában Csanádmegyében s mint puszta neve Pély falunál Hevesmegyében». Ez a főutezás rendszer megmarad még az olyan falvaknál is, melyek a hegyoldalba épültek, mint Szigliget és Tihany. Szigligetnél is megvan a Fölszeg, Alszeg. Közép-utcza, továbbá Vár-utcza, Fördő-utcza arról, hogy hová vezetnek és Rózsa-utcza, mely egészen újkeletű név. Van a falunak egy része, melyet Tánczosnak hívnak ; e név állítólag még a török időkből maradt, akkor ugyanis a törökök itt mulatoztak szeretőikkel. Tihanyban utcza tulajdonképen alig volt, a nép csak Alsó- és Felső-utczát meg Uj-utczát különböztetett meg ; Uj-utczának a major feletti öt sor házat nevezték, melyet 1848 után építettek ; hanem ezenkívül volt a falu minden részének külön-külön neve s e nevek száma meghaladta a harminczat: Zárda vagy Klaslrom, Oldaltelek vagy Juczikert, Megszálló, Anyaváros vagy Pölöske vagy Klastroin-utcza, mely a hagyomány szerint a legrégibb megszállás Háromház, Pásztordomb, Hármasdomb, Hármasalja, Fajtakertek, Majortáj, Szérűskertek, Városházlejtő, Városházdomb, mely utolsó két név Tihany egykori város voltának emlékét őrizte, Lakatosdomb, egyik lakosáról vagy Kárvalja (Kálvária) hegye a rajta levő Szent jános- oszlopával és a keresztekkel, Iskolalejtő, Magtárlejtő, Ösvénydomb, Pusztakert, Majortelek, Nádaskertek, Malomalja, Magtárdomb. Orvosiak, Egyházdomb, Zárdadomb, Négyesudvar, Sarokkor, Malomkert, Luczernáskert, Révkerület. Volt a Fölső- utczán egy Dörnyei-domb is, de mert jó földje volt, teljesen elhordták. Ezek voltak a régi elnevezések, mikor aztán a község itt is rendezte az utczanevek kérdését, részint ezt a névanyagot használta fel, részint új neveket adott, mely utóbbiak azonban itt is csak a papiron vannak meg, az életbe éppúgy nem mentek át, mint a többi falvakban. A rendezett utczanevek a következők: Főntczák: Derék-u., Ős-u., Uj-u., Major-u. Terek: Atilla-, Kálvária-, Templom-, Alsó-Dombos-, Felső-Dombos-, Balaton-, Zsiga-Béla-, Csillag-, Vásár-, Puszta-és Major-tér. Közök: Oldal-, Peleske-, Alsó- és Felső-Hármas-, Városház-, Oskola-, Lejtő-, Magtár-, Puszta-, Sarok-, Ösvényköz. Ösvények: Malom-, Dombos-, Ekho-, Szent János-, Apátösvény és Lakatosköz. Végül megtartotta egy főutezás rendszerét maga Keszthely városa is, melynek utczáit s azok névváltozásait Bontz J. (i. h. 16—21. 1.) a következőképen írja le : «Keszthelynek legnagyobb utczája a Főutcza, mely a fenéki és sümegi országút
