Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
6 A Balaton-melléki lakosság néprajza. e nevet jóra magyarázzák, tehát ferdítést látnak benne, melyet a tótoknak és németeknek tulajdonítanak, kikből ezek szerint a falu népének egy része ered ; s hogy e magyarázatuknak történeti alapot adjanak, felhasználtak egy olyan hagyományt, az egykori Kis-Zamárdi emlékét, melynek létezését, mint láttuk, a történelem is igazolta. Ezek után persze a Zamárdi szónak a Szent Mártír szóból való származtatása csakis népies etymologia minden alap nélkül. Miért kapta e nevet a község, nem tudjuk, csak annyi bizonyos, hogy ősi név az. Hogy a lakosságba németek és tótok tényleg beolvadtak, s hogy így a lakosság csak ma egészen magyar, alább látni fogjuk. 4. Kőröshegy. (X = 35° 34' 15", © = 46° 49' 50"; H = 104—130—312 m.) Kisközség, Zamárditól 6'3, a Balatontól 3 km. távolságban, melyhez hozzátartoznak Földvár és Gyúgy puszták; 196 házzal, 1360 lakóval, 5963 kát. hold területtel. Van postahivatala, póstatakarékpénztára, Földváron, mely most már fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 42.), távíróhivatala és vasúti és gőzhajóállomása. Birtokosai Széchenyi Viktor gróf és a község. Nemzetiségi tekintetben lakóinak összes számából 1351 magyar, 8 német és 1 horvát; más nemzetiség nincs. Vallási tekintetben a többség ev. református, 744 lélek; ezek anyaegyháza 1650-ben keletkezett, anyakönyvük az 1727. évvel kezdődik. -— A rom. katholikusok száma 544; a plébánia 1760-ban állíttatott fel, a templom Jézus szentséges vérének van felszentelve ; a patronus sárvári és felső-vidéki Széchenyi Viktor gróf ; az anyakönyv az 1760. évvel kezdődik. — Ágostai hitvallású van 17, zsidó 57, mindkettő anyaegyháza Tabon. Először említik 1082-ben Keurushyg néven, majd Keurisis, Keurushijg, Kev- rusheyg, Keuruzhygh, Keurushygh, Kerusheg, Kewrushegh, Kerushegh, Keureshegh, Kwresheg, Kewreshegh, Kereshegh neveken említik és pedig villa, possessio, sőt 1396-tól kezdve oppidum minőségben. 1082-ben a veszprémi, 1229-ben a fejérvári káptalan birtoka, 1386-ban királynői birtok. 1396-ban Fejérkő várával (ma már nem létezik) együtt kapták a Marczaliak (Miklós) és birták (1474 óta a Bátoriakkal együtt) a XV. században is. Vámot is szedtek benne (Csánki, II. 579.). Neve — a szó értelme szerint — talán kőris erdeitől ered, ezt látszik megerősíteni a név egyik legrégibb alakja, a Keurisis, melyet én Kőrises-nek olvasok; de lehet a név még régibb — mindenképen szláv — eredetű. 5 5. Szárszó. (X = 35° 30', © = 46° 49' 40"; H = 104—118—218 m.) Kisközség, Kőröshegytől 5, a Balatontól csak 0'6 km. távolságban, 126 házzal, 890 lakóval, 5709 kát. hold területtel. Van póstahivatala, póstatakarékpénztára; távíróállomása Szántód vagy Falu-Szemes. Fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 45.). Birtokosok : Hunyady Imre gróf, Markusz Henrik, Mészárovics Mihály és Maráczi József. Nemzetiségi tekintetben mind a 890 lakosa tiszta magyar. Vallási tekintetben a többség, 518 lélek, ev. református; ezek mint leányegyház, Őszöd anyaegyházához (1. ezt) tartoznak. — A rom. katholikusok száma 344; ezek, mint leányegyház, Szólád anyaegyházhoz tartoznak, mely a XIV. században
