Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A Fia la tüll- in éllé ki lakosság néprajz a. 89 ban túlnyomóan újabb eredetűek a XVIII. század elejére eső telepítésekkel keletkeztek s elterjedésük azt bizonyítja, hogy míg a horvát-tót lakosságot olyan helyekre telepítették, a hol a lakosság csaknem teljesen elpusztult s így tömeges telepítésre volt szükség,- addig a németség telepítése szórványos volt. Csak így érthető meg, hogy a szláv helynevek főként Lengyeltóti s a vele legközelebb szomszédos községek határaiban fordulnak elő, és pedig elég tömegesen, míg a német eredetűek szétszórva az egész területen és csak egyesével tűnnek fel. * Ezek után nem marad más hátra, mint hogy összeállítsam azon helynevek jegyzékét, melyeket megmagyarázni nem tudunk. Az ezen jegyzékben előforduló mintegy 240 szó kétféle természetű, vagy olyan, hogy a szónak értelme meg nem fejthető s nincs benne sem a Táj- sem a Nyelvtörténeti Szótárakban, vagy olyan, hogy a szónak van ugyan határozott értelme, de ez idő szerint egyáltalában meg nem lehetett állapítani, hogy az illető hely azt a bizonyos nevet miért kapta ; erre az utolsó körülményre pedig különösen kell figyelni ; a nyelvész beéri azzal, hogy a névnek valamely értelmét valahogyan felfedezi s megállapítja, hogy az illető szó szláv, német vagy magyar eredetű, mindez a helyneveknél csak félmunka mindaddig, míg az adott értelem vagy az illető hely természeti tulajdonságaiban, vagy a nép hagyományaiban, vagy végül magában a történetben igazolást nem nyer. Ezeknek a további nyomozásra szoruló s kétségtelenül a legérdekesebb helyneveknek jegyzéke a következő : Agardsz, Ajtós, Akarattya, Aliban, Aliga, Aligvár, Aracs, Aradi, Ágas, Arosi, Avorsa, Bacza, Badacsony, Bakancs, Bakony, Bandes, Bankó, Banya, Bardcza, Bari, Baricska, Barkó, Bartó, Bató, Bózsa, Becze, Bene, Berény, Béláp, Bocsán, Bocsida, Botra mósz, Bottyán, Bód, Bogácsé, Bögre, Bőre, Bötreg, Budai, Buliin (v. Bujin), Bunár, Burka, Búr nőt Bustya, Biise, Csalló, Csándor, Császta, Cseberé, Csenge (v. Csönge), Csente, Csercze, Csete, Csetény, Csihegy, Csider, Csige, Csigeré, Csikászó, Csillag, Csimaz, Csing or a, Csitteny, Csóra, Csorsza, Csuk, Czibere, Czimere, Daps a, Degez,Dobi,Dobogó, Dorongos, Duda [hegy), Ebhegy, Ebese, Ecser, Farkó, Fáricser, Fonyód, Förtés, Galozsa, Gamás, Gamásza, Garga, Gáj, Gám, Gella (v. Gerla), Gorzon, Gotharsik, Gőlye, Gönnye (v. Gennye), Górcsőnkéit, Göre, Gurbicsa, Gyenes, Gyikó, Gyires, Gyöngyös, Gyönköd, Győr, Gyúgy, Hamarászó, Hampasz, Hanczók, Hatrongyos, Hegedűs, Himelle, Hóki, Hunta, Jaba, Jama, Jelászka, Jód, Jószóhidja, Kacsajtos, Kacsóéit, Kalaprét, Kalótya, Kamónkő, Kamont, Kamonya, Kantus, Kar- csita, Karnyi-tó, Kattyas. Ká (völgy), Kermencs, Kécs, Kék, Kémlőd, Kikér (v. Kikéri), Kluka, Kócs, Kolon, Kolo ska, Kongó, Koppány, Korin tus, Kot lók, Kömpör, Köpösi, Kocsi, Krutina, Lesencze, Lózsánta, Lutrija, Maczkó, Magyóka, Mamócs, Marácz, Matacs, Máma, Márkó, Mecze, Mekenye, Mohács, Netán, Nezde, Noszlop, Nosztori, Nyakócs, Nyársas, Nyeshegy, Ókor, Oszlár, Őrényi, Őrkötő, Paczalkiit, Paraját, Pasztovicza, Patacs, Pápainál, Páska, Pentőlle, Penzsó, Perzse, Pilikán, Pipáskert, Pólóséit, Pósmegye, Poszhomok, Rados, Rakás, Rágnicza, Rákmász, Ráta, Ricza, Saj- kindza, Sajkád, Sándi, Sarófa, Sér, Sió, Sipos, Siske, Sodak, Sok, Somló, Soponya, Sömögye, Sulák, Sutton, Szalacska, Szardavár, Szóka, Szedrián, Szijjbokor, Szilvádi, Szitahegy, Tapolcza, Tálas (két), Tengerd, Tepécs, Terezia, Tikacs, Tormán, Tód, Töreki, Töröncső, Tiikörhegy, Üszők, Vacsora, Vadleány lika, Vanyita, Vashegy, Vaskapé, Vaskó, Váli-parrag, Vérkéit, Vitárius, Vonyarcz, Zala, Zamárdi, Zámor, Zánkház, Zila, Zimány, Zselle (v. Zsölle), Zsin-tó.
