Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

A Bulat on-melléki lakosság néprajza.

77

Sár : —álló Szepezden, mert a hegyekből oda összefutó viz megáll ; —szeg Ordán (Pesty: mse ), —rét ( — Gyalogút! dűlő) Tördemiczen; —réti dűlő Vörsön (Pesty: mse.). Sáros Zalaváron.

Sárdi rétek Csopakon.

Sárgahegy Tihanyban, sárga agyagjáról.

Sári rété Bal.-Edericsen.

Sárkány-völgy (= Magyalszél) B.-Füreden.

Sásdi Kővágó-Őrsön, volt puszta, most rétség és kaszálló, némi épületromokkal iPesty: mse.; Pesty: Helyn. I. 297., 298.), mint lakott hely már 1283-ban név szerint említtetik (Csánki : III. 66.).

Sás: —kuti rét Vörösberényben, Kis- és Nagy—rét Örvényesen.

Sátor hegy Vörösberényben, szöllőhegy (Pesty: mse.).

Sávoly, berek Bal.-Magyarodon (Pesty: Helyn. I. 298.).

Sebestyén : —kapu Tihanyban, —erdő Zánkán, a hasonnevű családról.

Selyem : —rét Zamárdiban, finom vékony füvéről ; —hegy Bal.-Berényben.

Séd: a vízér értelmében (helynevekben már 1086-ban, Ny.Tört. Sz.) ; 1. — Örvényesen, Aszófőn, Arácson (Táb.-k. térk.), M.-Györökön (Pesty: Helyn. I. 307.); 2. Ló— Udvariban, Ábrahám— Salföldön, Csörgő— Aszófőn ; 3. —elő Kőröshegyen (Pesty : mse.), —mellék Rendesen; 4. —ek alja Örvényesen, —mejjéke Tihanyban, —fő kútja Bad.-Tomajban ; 5. —i kertek Akaiiban, melynek azonban csak régen volt sédje (Pesty: Helyn. I. 307.).

Sér-hegy Kenésén (Táb.-kari térk. hibásan S^rhegy).

Séti kert Endréden ; a sét csak a séd változata (1. ezt és a M. Tájsz.-t'.

Simon: —sziget (Pesty: mse.) Vörsön; —lika Balatonfő-Kajáron a part egy barlangja, a melyben Simon István 50 évig lakott (meghalt 1896-ban).

Sintér : —ház Keszthelyen.

Sió : 1. — folyó, Somogy és Veszprém határán (Táb.-kari térk.), mely okleveleinkben 1055-től a XIII. századig Fok néven említtetik, míg a tiszta magyar Sió név csak a XIII. században jött forgalomba (Ortvay: I. 315.); a nép csak Göré-nek nevezi ; 2. —bozót Fokszabadiban (Táb.-k. t.) ; —hát Szárszón, mely eredetileg Sióház volt s nevét egy ott megtelepedett siófoki család származási helyéről vette ; a ház elpusztult, a név tartalmát vesztette s a nép a -—házat —hátra etymologizálta. A Sió különben a Dunántúl s a Balaton mellékén azt a malom melletti zsilipes árkot jelenti,

a melyen áradás idején a vizet lebocsátják, hogy a malmot el ne vigye (M. TájszA

Sipos-torok B.-Edericsen, szakadékos likak (barlangok) vannak itt ; a hagyomány szerint úgy 1836—37-ben egy ily likba réczét eresztettek s az három nap múlva a Balatonban jött ki.

Siske-völgv Bal.-Füreden ; Csánki 1373-ból s későbbről is említ egy -— nevű helynevet (III. 102.), melyet, Csánki nem ismervén e máig élő helynevet, egészen helyesen a balaton-füredi határban keres. Ime, megvan.

Sodaki mező és puszta Lengyeltótiban (Táb.-k. térk.), régi templom- és faluhelylyel (Pesty: mse.).

Sok : Közép— A.-Őrsön.

Som: —rét Szárszón, —hegy B.-Füreden. |[ Somos Kőröshegyen (Pesty: mse., Táb.-k. t.), Bal.-Berényben, Bal.-Szt-Györgyön.

Somló: —hegy A.-Őrsön (Táb.-k. térk.), Faluszemesen ; —tető Bfő-Kajáron, mert régen Somlóvásárhelyé volt, míg most a tanulmányalapé (Táb.-k. t. hibásan: Som/jóhegy).

Somogyi : - tarló Aszófőn ; — láp Zalaváron.

Soponya Szigligeten, somtermő hely.

Só-hát Rendesen. Sós : 1. - Kővágó- Őrsön, Aszófőn ; 2. —dűlő A.-Őrsön ; —kút Bal.-Füreden, finom vize van, hajdan bodon volt, de ma már nincs kihagyva közösre : A.- Örsön ; —orr Akaiiban ; —rét Tihanyban, Udvariban ; 3. —i erdő Fokszabadiban, —i földek Akaiiban ; 4. —lápa Bfő-Kajáron (PESTY-nél hibásan: Sósláp<?/}’2) ; 5- Hosszú— alja Akaiiban. Sóstó : 1. —puszta és —i rétek Kővágó- Őrsön épület- és templomromokkal, temetőhely ly el, széksós földdel (Pesty: mse.; Pesty: Helyn. I. 330.), helye Sóstókáll néven már 1389-től kezdve említtetik (Csánki: III. 66.);- Bal.-Magyarodon (Táb.-k. t.) és Fokszabadiban (Táb.-k. t.), —domb Csopakon (Táb.-k. t.);

— (- Bézsenyi-tó) Lengyeltótiban ; 2. —i major Fokszabadiban, —i pusztára dűlő Zánkán.

Sóskás domb Tördemiczen, sóskás hely, zsibák legelője.

Sovány dűlő Faluszemesen.

Sömögye dűlő Keszthelyen.

Sötét-völgy Arácsony, árnyas voltáról.

Sugatag = Suhatag Lovason (Táb.-k. t.) oly rosz föld, hogy ha meg nem ázik, összeforr s így meg nem lehet szántani ; a rajta termő hitvány cserjékről (suhatag = csiatag, M. Tájsz.).

Sulákdomb Kenésén.

Sutton Paloznakon.

Sürü: 1. Hársma— és Nyári— Endréden, Cseresnyés— Kenésén ; 2. Foki —je Udvari-