Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
68 A Balaton-mei léki lakosság néprajza. Bad.-Tomajban Bfő-Kajáron; 2 —irtás (helyi kiejtéssel Kapirtás) Tihanyban, egykor erdő volt. Karánczó Endréden (Táb.-k. térk. hibásan Körö'nczí hegy) a német Grenzé-ből. Karányi szőllö .( Belhegy = Belsőhegy = Küszhegy) Kilitiben, egykori birtokosáról. Karcsita kiszáradt tó Kővágó-Őrsön. Pesty Harcsita és Karcsita névvel két különböző helyen sorolja fel (Helyn. I. 129. 152.) s nem veszi észre, hogy a kettő egy és ugyanaz; szerinte területe mintegy 10 hold s 1863 táján száradt ki. (Pesty: mse.). Karikavölgy Szárszón. Karnyi-tó (= Kornyi-tó) kevésvizű nádastó Kővágó-Őrsön (Táb.-k. t.). Pesty Karnyita, Kornyita, Kornyitó alakokban háromszor sorolja fel, kétszer a Kővágó-örsi, egyszer a köveskálli határból s mindig ugyanazt mondva el róluk más-más fogalmazással nem veszi észre, hogy a három egy és ugyanaz (Pesty: Helyn. I. 153. 179.). Kastély : Fekete— B.-Edericsen tulajdonosáról. Käsz álló rét M.-Győrökön. Katonarét Tihanyban tulajdonosáról. Kattyas dűlő Örvényesen. Kavala vagy Kabola : a kupolya dolina értelemben Kilitin (L. M. Tájsz.-ban a kopolya szót). Ká : Kis- és Öreg—völgy dűlők Gvenes- Diáson (Pesty; Helyn. I. 154.). Kámány szőllö Vörsön, mert benne a szöllőművelést Kámán nevű ember kezdte meg. Kánya: —vár Bal.-Magyaródon; —rikató Csopakon, melyet 1879-ben az irtok neveztek el így. Káplán : —völgy Kőröshegyen, —kút Endréden, —gödör Zamárdiban. Kápolna : Tomaji — Keszthelyen, mert a Tomaji hegynél fekszik; —domb M.-Györökön és Zamárdiban, utóbbi helyen kápolnával és Jakabnapi búcsúval ; —hegy Csopakon, oly erdős és kősziklás, hogy ott alig lehetett kápolna s ma sincs. j| Kápolnás: —dűlő Bad.- Tomajon, kőképéről. Káposztás: 1 Alsó- és Felső— Aszófőn, — Endréden; 2.—kert éskertekKővágó-Őrsön, M.-Györökön, Lengyeltótiban, Zamárdiban, Lovason, Rendesen, Paloznakon, Arácson, Örvényesen Fokszabadin, Bal.-Berényben ; —rétek Örvényesen; 3. —kertek alja Akaiiban. Káptalani birtok, malom, erdő, Lovason. Kárász, egykor tóállás, most káposztás, Vörsön; neve az első alakjának emlékét őrzi. Kátyú : Vörös— Arácson. Kecske : —vár legelő Salföldön Kecskés : -hegy oldalas szántóföld Kőröshegyen (Pesty: mse.) (Analog régi megnevezés: Kech- kehat, möns metalis 1278. Wenzel: IV. 172.). Keló'rét Endréden (a M. Tájsz. szerint —: átjáró a kis ereken). Kemencze : Mész— Tihanyban, Arácson, Ealuszemesen mészkövéről. Kemenczés : — part Szigligetcn nagy Lkairól, melyek eső ellen oltalmaznak. Kenderföldek: gyakori előfordulása legjobban bizonyítja a kendertermelésnek a Balaton mellékén való egykori általános elterjedtségét; Csopakon, Kövesden, Bal.-Füreden (ma gyöp- ség Eszterházy faiskolájával), Tihanyban, Aszófőn, Örvényesen, Udvarin Salföldön (Pesty : mse.), B.-Edericsen, M.-Györökön, Kilitin, Endréden, Kőröshegyen, Szárszón, Őszödön, Lei- lén, Lengyeltótiban, Bal.-Keresztáron, Ordán. II Kenderszer és Kenderáztató Rendesen, j Kenderkút Keszthelyen. Minthogy ugyanazon földre több éven át kendert vetni nem lehet, sok helyütt a név megmaradt, noha az illető föld ma egészen más czélra szolgál; így B.-Füreden a «Kenderföldek» nevű hely sokáig gyöpség volt, majd újabban Esterházy faiskolája van ott, de azért a nép ma is a mondott néven ismeri. Kenyér : —kút Kővágó-Őrsön (Pesty : mse); Pálfi—e Bal.-Füreden. Kerek : —rét Bal.-Füreden, —domb Kőröshegyen (Pesty : mse.). | Kereked Csopakon és Kövesden (Táb.-k. térk.) alakjáról. Kerék : ugyancsak az alakról vett elnevezés; —aszó Kenésén (Pesty: msc.),s —domb Tihanyban, —erdő Vörsön, —lápingó és —vető Zalaváron, —rét Vonyarczon, —sziget Bad.-Tomajban, —tó Kilitin. (A kerek ősi helynevekben igen gyakran szerepel; Fejérnél: —bérük 1203. VI. 2 360. —erdew 1416. X. 5. 712, —lap 1262. VII. 3. 45. —mali (= mái) 1299. IV. 2. 41, —mezew 1390. X 8. 308.). Kereszt: Kő— Bal.-Edericsen, Szent— Salföldön; a rajta levő keresztről. ! Keresztfa : —hegye Kenésén; —i dűlő Örvényesen, Ud- varin, Kilitin, Csehiben (Pesty: mse.), M.-Györökön, Bal.-Edericsen szintén a rajtuk levő keresztfáról. Kereszt: —hegy (Felső- és Kis-)Arácson, -—dűlő Kövesden és Paloznakon kiterjedésük irányáról. Keresztül: — járó (= Malomút) Paloznakon. Kerítés: felkertelt határ értelemben; Balaton-Edericsen, Kisörsi -— és Ságvári Kővágó-Őrsön; Marton —e Bal.-Füreden. Kerkovány 1. Gorkován alatt.
