Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

60

/1 Ralaton-melléki lakosság néprajza.

Csitteny ; a) — Kenésén (Pesty : mse. ; Táb.-k. térk. hibásan Csighy) már 1109-ben falu volt a helyén (Csánki: III. 226.); b) — Bal.-Füreden ; itt is falunak kellett lenni, mert pusztatemploma van.

Csókkút Bal.-Füreden a Csók-családról.

Csóka ; —mái Bfő-Kajáron, —partok alja Tihanyban.

Csonkás Bal.-Edericsen és Tördemiczen.

Csontákjárási tó Lengyeltótin ; Csonták családnév.

Csóra határrész Bal.-Edericsen.

Csordaúti dűlő fekvéséről Akaiiban.

Csordás halála Kövesden, mert e helyen egy bika megölte a csordást.

Csornai halála Bal.-Edericsen, mert a hasonnevű ügyvéd hintájával itt felfordult és meghalt.

Csorsza rét Zánkán (Pesty: Helyn. I. 70.). Táb.-k. térk. hibásan Csonref szöllők. Pesty szerint (i. h.) ugyanitt «Urak csorszája» nevű rét is van, de embereim ezt nem tudták fixi- rozni.

CsÖngehegy Salföldön, 1. Csengehegy.

Csörgő; —- Akaiiban és Kővágó-Őrsön; utóbbi helyen kavicsos talajú nem régi ültetvény (Pesty: mse.); —kút Arácson, csörgő, mert «a viz igen vastagon dobálja fel magát». (Forrás értelmében ismeretes, de csak alhangú alakban: csörgő M. Tájsz.).

Csúcs ; — hegy Tihanyban, hol a legmagasabb (Táb.-k. térk.; Herman O.); —rét Endréden. II Csúcsos; —part Kenésén; —nád Vörsön.

Csuh.us-tó Ordán (Pesty : mse.), a benne termő csuhuról (juncus effusus), melyet szárítva szöllőkötözésre használnak (M. Tájsz.).

Csuk ; valószínűleg egy a csuklik ige tövével, a hely, a melyet jelöl, csúcsosan beorrolik a Balatonba; — Szepezden, Szigligetcn, Kővágó-Őrsön (Pesty: mse., Táb.-k. térk.).

Csurgó vízfolyás Kenésén (lásd Csörgő alatt is).

Csűrföldek szántó Kőröshegyen (Pesty: mse.).

Currus 1. Kőrös alatt.

Czibere — Czimere = Csigeré határrész Keszthelyen.

Cziczevár Endréden (Pesty: mse.), a macskák egerésző és kölkedző helye.

Cziczellehegy Szigligeten, állítólag Szent Cziczclléről.

Czifra; —major Szigligeten (Táb.-k. térk.); —ház Lengyeltótiban.

Czigány ; —tábla Szigligeten ; —kapu

Vörsön; czigányok lakták.

Czimere 1. Czibere Keszthelyen.

Czinege; — Kilitin (Pesty: mse., Táborkari térk.), Szárszón (Pesty: mse.), Endréden: —domb Akaiiban; mindenütt madaras hely, erdőszéle.

Dancsirtás Kővágó-Őrsön, a hasonnevű családról.

Danikút jó forrás Kővágó-Őrsön.

Dapsa határrész Kenésén.

Darudéllő Kilitin, mert egykor a darvak tanyahelye volt.

Dány ér sovány hegyoldal Kővágó-Őrsön, PESTY-nél hibásan Dányét (mse.); a szó maga ugart jelent (Pesty: Helyn. I. 80.).

Degez Endréden (Pesty: mse.).

Denisek földje Lovason a hasonnevű családról.

Derékhegy Balaton-Keresztúron és Bal.- Berényben.

Derézde mező Vörösberény-Almádiban a hasonnevű fűről (veronicabeccabunga, M.Tájsz.), mely a legkorábbi zöldség s a ludak igen szeretik (Pesty: mse.).

Dezsegát Siófokon, az egykori Dezse molnár malmáról, ma itt se viz, se malom, hanem szántóföld.

Déllő : pásztorok delelő helye (M. Tájsz., Ny.Tört. Sz.) ; 1. — Ordán (Pesty: mse.), Csehin, A.-Őrsön, Lovason, Kilitin és Kövesden; 2. Daru— Kilitin; 3. —i földek Arácson.

Dénes-puszta Bogláron (Táb.-k. térk.).

Diákdomb Tihanyban a gyermekek játszóhelye.

Diás, Diászó stb. 1. Dió alatt.

Dinnyeföld Őszödön.

Dió; 1. —fa Vörösberényben; 2. Csabi — fa Bal.-Edericsen; 3. —i dűlő Bal.-Edericsen. K Diós ; 1. —, Keszthelyen és Bal.-Szt- Györgyön (Pesty: mse.); 2. —völgy Kőröshegyen (Pesty: mse.); a Táb.-k. térképen az endrédi határba írt Diósvölgy a kőröshegyi határba Írandó; egykor nagy diófákkal, ma meredek szántóföld; 3. —i dűlő és —kertek Tihanyban (Táb.-k. térk.); — majorság Lengyeltótiban. I Diás : valamint az előbbi Diós = diófaültetvény (M.Tájsz.); 1. Al- és Fel—- Gye- nes-Diáson, mely már 1508-ban szerepel (Csánki: III. 45.) ; 2- —sziget Vörsön (Pesty : mse., Táb.-k. térk), —ágy Kenésén (Pesty: mse.); 3. —(a)szó = Diászó Zamárdiban (Pesty : mse ).

Dobi dűlő Bal.-Edericsen.

Disznó; —kút Fokszabadiban, —csapás Paloznakon.

Dobogó dűlő Tihanyban (Táb.-k. térk., Pesty: Helyn. I. 85), Balaton-Füreden, Vörsön (Pesty: mse.), Keszthelyen (Táb.-k. térk.). A —