Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
58 A Balaton-melléki lakosság néprajza. dalmi — Udvariban, Piarista— Lovason, Nemesi —ok Lovason; 2. Morócza Kálmán —a Lovason. Bitfa Bfő-Kajáron a bitófáról; ha a marhát hozzákötötték, az tőle elhullott. L. az Akasztó szót is. Bivaly (helyi kiejtéssel Bihal); —horog Endréden bivalyok fürdőhelye. Bizó; :—domb Bfő-Kajáron (Pesty: mse.) ma már kihalt, de a múlt századi anyakönyvekben még szereplő család után. Bocsár dűlő Bal.-Füreden (Pesty: mse., Pesty: Helyn. I. 46, Táb.-k. térk.). Bocsidai rét Endréden. Bodon; a kutak megnevezésében gyakran fordul elő s a kutak azon fajtáját jelezte, a hol a kútgödör bélését egy kifúrt hatalmas fatörzs, bodon vagy köpű, képezte (M. Tájsz.); az ilyen kútról aztán elnevezték legközelebbi környékét is. —kút Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.), Arácson, Csopakon, Bal.-Szt-Györgyön ; —szegalja Bal.- Edericsen, a hol Bodonszeg a falu egy utczá- jának neve. Bokor; Szijj— Kőröshegyen. Bokros Bal.-B erényben és Bal.-Kereszt úron (Pesty: mse., Táb.-k. térk.). Borbástó Lovason. Borjú; —mező Endréden (Pesty: mse.); —k óla Kilitin. Borkút Kőröshegyen; itt pincze volt s ennél szedték az urasági bordézsmát. B orsó; —föld Faluszemesen, —tartó Kö- vesden. Borsosszállás Kilitin a Borsos családról. Borsovány ( ----- borsovány) völgy Bal.- Füreden rosz szöllőtermő hely s így a név népies humoros, de kitűnő magyarítása a Gor- kován (1. ezt) szónak. Borzás ; — Vörsön és Zamárdin, —földek ( — Jánosházi dűlő) Bal.-Edericsen ; mindannyi sok borzá(bodzá)járól. Botosföldek Udvariban; régen a csőszt boíosnaXí hívták (M. Tájsz.), annak állott itt a kunyhója s innen a név. Botramász Kilitiben. Bottyán ; aj — puszta Bal.-Szt-Györgyön (Táb.-k. térk.), mely már 1261-ben is e néven szerepel (Csánki : II. 590.) ; b) —hát Keszthelyen. Bozót : ugyanabban az értelemben mint a berek, tehát részben nádasokkal benőtt mocsarak jelzésére. 1. — Kilitin, Faluszemesen, Égenföldön; 2. Alsó— Keszthelyen, Nagy- Siófokon, a hol nádtermő ingovánvos, posvá- nyos hely volt, míg ma közös legelő (Pesty: mse.), és Lellén, Sió—Fokszabadin; 3.—mej- jéke Kilitin, —alja Akaiin; 4. —i rétek Törde- miczen; 5. —ság-legelő Zamárdiban. Bőd ; 1. — Szepezden ; 2. —i mező Zánkán. Bögöcse Kilitiben. Bögre Kenésén (Pesty: msc.X Bőjtényoldal Bfő-Kajáron, mert kopár, bojtos hely; aTáb.-k. térképen hibásan Bőjtg«völgy. Böktető hegy Salföldön, (a bök értelme goes, bog, domború kinövés az élőfák oldalán [M. Tájsz.], s így nyilván a hegy alakjára vonatkozik.) Bőle kútja Tördemiczen, Bőle Panniről, a ki belefuladt. Bőre; — völgye Kilitin; — réti Balaton- Edericsen. Bötregoldal Vörösber.-Almádiban (Pest1! : mse.). Bucsukrét Endréden a rajta termő búcsúk = csuhuról. Budai hegy Keszthelyen. Bugavár vagy Bugaszeg Csehiben (Pesty: mse., Táb.-k. térk.), mert régen gubacsozó hely volt (buga, gubacs jelentését 1. M. Tájsz.). Buger-Remicz Lengyeltótiban; a buger alatt a berki tót és horvát értendő (1. Magyar Tájsz.-t is), a remicz a remise magyarítása. Bugyogó (vagy Bolygó) a felbugygyanó forrás neve; —Vörösberény-Almádiban (Pesty: mse.) és Zalaváron. Buhin— vagy Bujmvölgy Szepezden és Zamárdiban; a bujin mindkét helyen csúnya, dombos-kupás helyeket jelent. Bunár egykori vízállás Lengyeltótiban. Burkavölgy Udvariban. Burnót ; — bozótos, nádas és sásos dűlő Kővágó-Őrsön; tőzegje 1862-ben meggyulladt s majd egy évig égett (Pesty: msc.\ Pesty szerint «a nép ma Bonót-nak ejti» (Pesty : Helyn., I. 51.), de ez feltétlenül hibás helyes- írású közlésből van merítve. — vize Salföldön és Rendesen, Külső- és Belső-Abrahám közt (Pesty: mse, Táb.-k. térk.); másik neve Abra- hám-séd (1. ezt is). Bustya határrész Bfő-Kajáron (— = vad, kegyetlen Ny.Tört. Sz.). Büdös; poshadó helyek nevének jelzője; —berek (— Zsidóberek) Balaton-Szt-Györgyön, régen az itt termett csuhuból a gyerekek kalapot kötöttek; —kút Kenésén és Balaton- Fürcden; utóbbiéból a viz nyáron kiapad; —kút kitűnő vízzel és —kuti rétek és földek Bad.-Tomajon ; —tó Csehiben, Tihanyban ( = Külső-tó) és Fokszabadiban. Büsekő hegy M.-Győrökön. Cenzus dűlő Égenföldön. Ch.urch.ufeu 1. Horh alatt. Csahi diófa határrész Bal.-Edericsen, Csáb községről.
