Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

A B a la t on-melléki lai osság néprajza. 57 Bató Kővágó-Őrsön ; többször igen kiszárad (Pesty: mse. Pesty: Helyn. I. 40.). Bázsa (= Szabados földek) Aszófőn. Becze szöllőhegy M.-Győrökön (Táb.-k. térk.; Pesty: Helyn. I. 40.\ melynek neve már 1479-ben előfordul egy királyi ember előnevé- ben (Csánki: III. 34.); —düllők és —düllők alja Bal.-Edericsen. Bedegh. puszta Lellén (Táb.-k. térk.); csa­ládnévről. Bedegi ; —domb és —halála Bal.-Füre­den ; családnévről. Belátóhegy Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.), Zánkán, Kilitin, mert az erdőből vagy szöllőből jövet innen már belátnak a faluba; a kővágó­örsi határban levőt nevezik Vörösdombnak és Ebédlesőnek is. Bei; —hegy ( = Küszhegy) Kilitiben; Béli ; Lé— Bfő-Kajáron; Alj— szöllők Arácson. Belső; 1. —Ábrahám Rendesen, —Apáti Bfő-Kajáron, —(= Alsó-)Fonyód Lengyeltóti­ban ; 2. —(= Öreg-)hegy Fokszabadiban (Táb.-k. térk.), — mező Balaton-Füreden (Táb.-k. térk.), -—rekesz Csehiben, —sáncz Tihanyban, —erdő Bal.-Füreden (Táb.-k. térk.), —hegy (Küszhegy) Kilitiben, —tó Tihanyban (Táb.-k. térk.); 3. — hosszúföldek és — rövidföldek Örvényesen ; 4. —Vargatelek Bfő-Kajáron. Belül; Majoron— Fokszabadiban. Bencze ; —völgye Tihanyban, —lap Bal.­Edericsen. Bende vagy Bendekegy Endréden (Táb.- kari térk.). Bene (Alsó- és Felső-)Csopakon. Berek : a Balaton mellékén a nagy mocsa­rak, vízjárta rétek, posványos helyek (M. Tájsz.) neve; 1. — Bal.-Keresztúron, Bal.-Magyaródon és Kenésén (Pesty: mse.); 2. Alsó— Balaton- Kercsztúron, Alsó- és Felső— Őszödön, Bü­dös- vagy Zsidó— Bal.-Szt-Györgyön, Keserű— M.-Győrökön, Zala—- Zalaváron, Nagy— Bog­láron, Nyugoti — Bal.-Magyaródon, Forrás! — Lengyeltótiban; 3. —völgy Kenésén (Pesty: msed, —hát Kövesden és Csopakon, —rét Bal.-Füreden (Táb.-k. térk.), mely régen oly mocsaras volt, hogy a marha beledöglött, —tető Őszödön; 4. —i dűlő Endréden, Szig- ligeten, Bal.-Magyaródon, —i legelő Égenföldön és Bal.-Magyaródon, —rét Őszödön, Nagy—i legelő Csehiben (Pesty: mse.; Táb.-k. térk.'); 5. —re dűlő Bogláron; 6. Két—köz Vörsön, —közi dűlő Arácson. Berény ; a) Kis— puszta Vörösberényben (Pesty: mse.), hajdan falu volt s mert kisebb volt a hajdan Szárberénynek nevezett Vörös­berénynél, Kyszarberen (p. o. 1401-ben) volt a neve (Csánki: II. 592.); b) Puszta— Lengyel­tóti határában (Pesty: mse., Táb.-k. térk.), mely már 1449-ben említtetik Nagh-Beren néven (Csánki: II. 592.). Berkenye ; —kút Kövesden. || Berke- nyés ; — megye Aszófőn. Besenyő Kőröshegyen (Pesty: mse.), End­réden és Bal -Edericsen; Besenyő nevű hely már a XIII. században is volt a Balaton dk. partján, még pedig egy Bal.-Szt-Györgytől, egy pedig Szöllős-Györöktől nyugatra (Csánki: II. 593.), de ezek aligha azonosak az itt felsorol­takkal. Bébiczmező = Bébiczföld Zánkán a bébicz madárról. Béka ; —tető Csopakon. || Békás : —tó Kilitin, sönnyedékes, békás és vízeres hely ugyan, de nem tó. Béláp M.-Győrökön. Bérez : balatoniasan boicz, a szikla értel­mében (M. Tájsz.); 1. Falu— Paloznakon; 2. Ördögük —e Bal.-Edericsen. Béres ; —dűlő Faluszemesen. Bézseny ; 1. Fehér- és Fekete— Lengyel­tóti határában két puszta (Pesty: mse., Táb.-k. térk.); Fekete- t Zichy János gróf építtette s nevét mcszeletlcn falairól kapta, addig csak egy Bézseny volt s így a megkülönböztető Fehér- jelzőre sem volt szükség; a Csánki által felsorolt Besenyő nevek közül (i. h. II. 593.) az, a mely az 1536. évi adólajstromban Bcseny formában fordul elő, minden valószínűség sze­rint a mai Bézseny, mely Szöllős-Györöktől tényleg nyugatra van. 2. —i tó = Sóstó = Téglagyár, kicsiny tavacska Lengyeltóti hatá­rában, rendkívül sós vízzel, annyira, hogy a körüllevő legelőn a barmokat egész nyáron át nem kell sózni (Pisty: mse.); -—i sánezok ugyanott (Pesti : mse.) tényleg sánezok voltak, melyekből ásatások alkalmával ágyúgolyók és fegyverek kerültek elő. Bika ; —rét Zamárdiban ; —ölés (helyi ki­ejtéssel Büköllés) Rendesen; Pesty: mse. sze­rint a Balatonparton legelő csordabeli marhák bőgésére a somogyi Boglár helység bikája a Balatonon átúszott s a csorda mellett levő gyengébb bikát megölte ; az én egyik közlőm szerint a csorda bikáját egy hal húzta le a viz alá s ott ölte meg; a tény va'ószinüleg csak annyi, hogy itt a talaj egykor mocsarasabb s ingoványosabb volt s abba egy bika bele­veszett. Biró ; —földek Fokszabadiban, —sürü Ti­hanyban. Birtok ; 1. Községi — Fokszabadiban, Ura­

Next

/
Thumbnails
Contents