Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
40 A B&laton-melléki lakosság néprajza. jegyzék végére értem, felolvastam nekik s azt kérdeztem: no, atyafiak, nem maradt-e ki még valami ? — De igen! jegyezte meg az egyik: a Jószóhídja. A Jószóhídja tehát bekerült 53 névnek, s ezzel a gyűjtés első része véget ért. A gyűjtés második része abból állott, hogy felolvasván ugyanazon embereknek minden egyes nevet külön-külön, megkérdeztem mit tudnak arról, az a hely miről nevezetes, nevét miről és miért kapta. A feleletek háromféle természetűek voltak; vagy az világlott ki belőlük, hogy a név teljesen megfelel annak, a mit mond, s ez esetben az illető névhez semmi jegyzetet sem tettem; vagy az tűnt ki, hogy a név értelmét, jelentését és eredetét egyáltalában nem tudják, s ilyenkor a névhez ezt a jegyzetet írtam: nem tudják; vagy végül meg tudták magyarázni a nevet, annak eredetét, s akkor ezt külön feljegyeztem. A felvetett kérdésekre kapott feleletek eredeti felvételi lapja a következő : 1. Forrásos láp, korán deres, azért hideg} — 2. Nem tudják. — 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10.— 11. Kerek púpos sáncz, védőhely volt, de ki ellen, nem tudják; régebben itt egy pásztor egy darab aranyat talált, azóta áskáltak többször, de nem találtak semmit; az egész egy «kupolya». — 12. Nem tudják. — 13., 14., 15. — 16. A Sión 1848-ban e helyütt híd volt, de akkor a ráczok ellen felszedték és strázsát, «őr»-t állítottak oda; állítólag erről kapta nevét; az bizonyos, hogy Orényi nevű család a faluban se nem volt, sem ma nincs. — 17. Ez a Déllő része valamikor bozót volt, teli rákkal, s az első szöllőgazdák nevezték el Rákmásznak úgy hatvan év előtt, a mikor t. i. a szöllőket kiosztották. — 18. Nem tudják. — 19., 20. —21. Mert a falu mellett van. — 22. Egykori tulajdonosáról Pintér PÁL-ról. — 23. Papság, oldallal; egykor bozótos volt. - - 24. — 25. A szöllőkaljai bozótban volt egy tó, neve Fekete-tó volt, s azt mondták róla, oly mély, hogy feneke sincs; ma nádiás s a víznek nyoma sincs. — 26. Nem tudják. — 27. — 28. Tanyahelye volt a darvak- nak, melyek a Keréktóból (33.) szállottak oda. — 29. Vagy hetven év előtt a «Külső csárda» állott ott, míg ma a falu egy része foglalja el helyét. — 30. A jódi szöllőhegyről jövet innen már belát az ember a faluba. — 31. Egykori tulajdonosáról. — 32 A körtefára csak emlékeznek, a fa már nem áll; ennek a dűlőnek darabja az új Papkutai puszta, mely régen Zsidórét nevet viselt, mert az egykori káptalani árendásnak, a zsidó GERBEL-nek, kútja volt ott. — 33. — 34. Oly régen volt ott káptalani akol, hogy a mostani emberek már nem látták, csak hallomásból tudják ; Kis-Aklos, mert ez csak «eldülőzött» föld volt, Nagy-Aklos, mert az nagy tábla föld volt. - 35. A ma is élő Kolozs nevű családról. — 36. Nem tó, hanem csak «sönnyedékes», békás, vízeres hely. — 37. E helyen volt a tatárjárás előtt Jód falu s a Jódi szentegyház ma is megvan s így is neveztetik. — 38. Nevét azért kapta, mert gödrös hely, mellette egy völgy volt Nyakócs néven, Jód melletti részének pedig Borjnkóla a neve ; a Bögöcsén innen egy gödör van s ennek neve Kavala vagy Kabola.— 39. — 43. A Törék és Jód nevek eredetét nem tudják. —44. Madaras erdő széliben feküdt s. ezért Czinege. — 45. Vén erdő, sok tuskóval ; négy völgye van: Fhalom-, Bőre-, Szarkás- és Arosi völgy. — 46. A Borsosszállás névben levő szállás szó révén megkérdeztem embereimet, nem jártak-e itt kunok vagy jászok; mire azt felelték: «a kunok faja elveszett, ide nem telepedtek, a jászok németek, azok IV. Bélát kisérték be, de ide soha sem jutottak». — 47., 48., 49., 1 1 A számok az eredeti jegyzékben a helynevek számára utalnak.
