Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 419 milyen szerepük van a marha eladásnál, azt már említettük, s így itt elég a szarvas- marhára vonatkozó babonákra utalnunk. Ha valaki magludat vesz, hazaérve vele, kötényét leteríti a konyhaajtó előtt s a vett ludat arra állítva, úgy löki be hirtelen a konyhába, hogy ne léphessen; akkor aztán ott, a hol vette, elvész a faja, itt nála pedig jól fog díszleni. Ha lúd jut valamiképen a háztetőre, tüzet jelent. Hogyan következtetnek a martonnapi lúd mellcsontjából a télre, s miképen használják sárgaság ellen, láttuk az időjóslásnál és a sárgaságnál. A méhröX is azt tartják, a mit a kutyáról, nem biztat szerencsével, ha pénzen veszik, hanem vagy ajándékba kell kapni, vagy ellopni; ha sok közül lopnak egyet el, ezzel elviszik az otthagyottak szerencséjét is; de viszont, ha az egy ellopottból csak egy méhe is otthon marad, a méhtolvaj még abban az évben meghal Miképen védekeznek a menyét ellen csepűs pálczával, a róka ellen a fiatal baromfi megfüstölésével, láttuk a tikokról szóló babonáknál s hogy a nyúl hájával miként gyógyítják a barkóczát, említettük a szarvasmarha babonáinál; ugyanott láttuk, hogy a kinek a fia a fecske fészkét szedi le, annál vért fog adni a tehén, mert a fecske az Isten madara, azt nem szabad bántani. A hüllők csoportjához tartozó állatok babonáival már sok ízben talákoztunk. A kígyónak különösen sok a babonája; a kígyó csak napnyugtáig él, mert akkor fordult fel a paradicsomban is; télire Lőrincz napig bújik el a kígyó, ha nem teszi meg, még tél előtt elpusztul; a néphit szerint a gyémántot a kígyó csinálja, addig fújja a követ, míg gyémánt lesz belőle. A Szentgyörgynap előtti kígyónak különösen sok jó tulajdonságot adnak; ha ilyent találnak, meg is fogják, kis zacskóba kötve, füstre akasztják, évekig megtartják, mert hátha a következő évben nem foghatnak ilyent Szentgyörgynap előtt; ha aztán a marha verésben van, a gyermek beteg, ennek a darabkáival füstölik meg s jobban lesz; már maga az, ha valaki Szentgyörgynap előtt kígyót lát, biztosíték arra, hogy az illető nem lesz beteg. A kígyó zsírja a beteg szemnek visszaadja a látást, feje, a tikok válujába tartva elriasztja a tikhordó kányát, vedlett bőre — kenyérben jó a marhának kehére, stb. — A gyík torkának nyomkodása, mint láttuk, a torokfájást mulasztja el, míg, ha olajával az összeszorított körmöt kenik meg, megláthatjuk a rejtett pénzt. — A békához fűződő babonákat felsoroltuk a fog, a hideglelés a házasságkötés és a szivárvány babonái közt. Egyéb állatokhoz fűződő babonák közül a következőket említjük fel: A tetüt sárgaság ellen kenyérben a beteggel megetetik; a tikokat disznóólból ültetik meg, hogy a csibék meg ne tetvesedjenek. A légy erős döngicsélése a szobában jó hirt jelent. A bolha az ember balkezin jó hirt, a jobbon roszat jelent; hogy a bolha a palántát meg ne egye, a palánták közé karót ütnek s annak a hegyire disznóganét tűznek. A kinél poloska van, hogy megszabaduljon tőle, eladja; a gazdasszony 2—3 darabot egy krajczárral papírba teker s másnál felejti. Nagypénteken nem kell tüzet rakni, mert a csótány, ha meglátja, hogy valahol tűz van, oda telepszik. A szent- jános bogárról a veszettség gyógyításánál már megemlékeztünk. Szentgyörgynap előtt egy sárga vagy piros pille — pillák = pergyuka szokott röpködni s ilyenkor a gyermekek szülőik meghagyásából valóságos hajszát rendeznek ellene; megfogják s megszárítva elteszik s ha aztán a gazda a marháját a vásárra hajtja, egy ilyen pillét dug a marha fülébe s akkor marháját biztosan és jól eladja. Hogy a zsizsik a lencsébe ne menjen, éjjel vagy legalább is napkelte előtt, napnyugta 27*
