Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
412 A Balaton-mei lé ki lakosság néprajza. szeme nem nyílt ki, nem szabad érintenünk, mert megvakul a körmünk ; ha a körmöt megkenjük gyikolajjal s jól összeszorítjuk, meglátjuk a rejtett pénzt. A kis gyerek leszáradt köldökét elteszik, s ha a kis lány nagyobb lett, vele oldatják fel, hogy jó fonó-varró legyen. Ha a legény a lányt, a kit szeret, a vérével titokban csak egyszer bemázolja, házasságuk előtt minden akadály leomlik. Az emberi sBőröseihez is sok babona füzó'dik. A kinek fekete szemöldöke van s az összenőtt, azt tartják, «rossz szeme» van s meg tud vele «rontani», «verni» másokat. A kinek a keze szőrös, ahhoz ragad a pénz, vagyis gazdag ember lesz. Szerencsés lesz az is, a kinek a haja korán őszül; a korai őszülés, azt mondják, azért van, mert szopós korában favirágzáskor választották el. Ha hajasan születik a gyermek, azt mondják: «no ezzel is kukoriczát lopott ám az anyja!» ha kopaszon, akkor tököt; a mint különben a fiú megszületik, bundába göngyölítik e szavakkal: «fene kölyke, hadd legyen kondor a haja!» A kifésült vagy megnyírt hajat a tűzbe kell dobni, különben a férfinak az új nyiratásig mindig a feje fáj, az asz- szonynak pedig minden elhullott szálért külön vissza kellene jönni a másvilágról. A szőrözetnek a betegség gyógyításánál is szerepe van; a kinek sárgasága van, annak mindenféle szőréből metszenek egy keveset, azt kenyérbéllel összenyomkodják s tojáshéjban az istenátkozta tüskefára akasztatják a beteggel. A viselletnek is többféle hatást tulajdonítanak. Köhögés ellen a beteg ember a saját vizelletét issza. Sárgaság ellen kilyukasztanak egy sárgarépát, a beteggel abba belevizeltetnek, a füstre akasztják s a beteggel többször a miséző serlegbe nézetnek; vagy levizeltetnek a beteggel egy darab húst, azt megfőzve a kutyának dobják, hogy arra ragadjon a sárgaság. Ismeretes, hogy a felnőtteknél olykor előfordul a betegség, hogy éjjel, alvásközben vizeletüket nem képesek visszatartani s eleresztik; ezt úgy gyógyítják, hogy a temetéseknél a beteg hozzátartozói előre felkérik a sírásót, hogy a halott sírbatétele után a kötéllel, melyen a halottat leeresztették, a beteg alfelére verjen; vagy gyógyítják úgy is, hogy a beteggel a kiásott sírba vizelteinek, de ez csak akkor foganatos, ha a halott és a beteg keresztneve azonos. Az álom babonái nagyon hitelüket vesztették, az álmoskönyvre ma már nem ad senki. Ha vendég jön a házba, a hol kis gyerek van, le kell ülnie, hogy el ne vigye a gyerek álmát; viszont, ha a vendég étkezés nélkül vesz részt a vacsorában, nem szabad neki jó egészséget kivánni, mert nem alszik jól éjjel. Ha ismeretlen helyen hálsz meg, a gerendákat megolvasd, mert akkor álmod biztosan beteljesedik; álmodban azonban tükörbe ne nézz, mert az gyalázatodat jelenti. Hásasságkötésnél a babonáknak se szeri, se száma, s ez természetes, hiszen a nép fia számára ez az életnek legfontosabb eseménye. Lesz-e a közel jövőben lakodalom, mikor lesz, kivel lesz, stb. stb., mind olyan kérdések, melyekre a babonában keresik a feleletet. A pap vízkeresztkor sorra járja a falu minden házát s azt beszenteli, leül egy pár jó szóra; régen ilyenkor írta össze a lelkeket s szedte be a lélekpénzt; ha aztán a pap elment, a pitart utána meg kell söpörni, a helyire kell ülni s akkor abban a farsangban a legény megnősül, a leány férjhez megy. Ha a leány Sylvester este a kapun belül felrúgja a czipőjét s az talpra esik orrával kifelé, neki is kiáll a rúdja s a következő farsangon férjhez megy. Milyen lesz a vőlegény, azt is meg lehet tudni. Ha karácsony éjjelén a templomból hazaérve, a lány megrúgja a disznóól ajtaját, ha vén disznó röfög, özvegy, ha malacz visít, ifjú legény lesz a vőlegény. Vagy pedig a lány megtartja András böjtjét november
