Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
410 A Balaton-melléki lakosság néprajza,. ben rontásba esik. A rontás gyógyításának a legfőbb szere azonban a szenes viz, a szótalan viz és az ónöntés, mert ezekkel először is meg lehet tudni, ki rontotta meg a beteget s így aztán a gyógyítás is sokkal biztosabb. Szenes vizet — hasznosat, foganatosat — csak nehány asszony tud csinálni az egyes falvakban. Készítési módja ez: az asszony vizet önt egy edénybe s abba három darab izzó tűzszikrát (parazsat) dob. Mikor az elsőt beledobja, így szól : «Kalap alá!» Ha t. i. a beteget férfi rontotta meg, ez fogja azt megmondani. A második bedobásánál így szól: «Fejkötő alá!» ha a megrontó asszony lett volna. A harmadiknál így: «Párta alá!» ha a megrontó hajadon lett volna. Mindhárom parazsat atya, fiú, szentlélek nevében dobja a vízbe s mindegyikre a bedobás után a kereszt jelét adja kezével. Már most a szikra a vízben szénné válik s hol az egyik, hol a másik alászáll. Ha az első száll alá, férfi, ha a második, asszony, ha a harmadik, hajadon verte vagy rontotta meg az illető gyereket, embert vagy állatot. Ha mind leszállt a szén, van nagy rémülés, hogy nagy verésben van a beteg. A betegnek most három kortyot kell lenyelni a szenes vízből, azután a szenes viz készítője a vízbe mártott kezével háromszor érinti a beteget fejétől talpáig s végül a szenes viz maradékát a szoba egy szegletében a padlásra locs- csantja Ha valaki nagy verésben van, kilenczszer egymásután megcsinálják számára a szenes vizet. Ha aztán a közönséges vízből nem használt a szenes viz, akkor ennek készítését szótalan vízzel kell ismételni.1 Mi a szótalan viz? Ha a gyerek beteg, menjen az apja reggel nepfelkelte előtt a patakra, merítsen egy edénybe vizet és pedig a vízfolyás felé és nem annak ellenében, aztán menjen haza, de az úton ne beszéljen senkivel egy szót sem. Ez a szótalan viz; ezt használják szenesvíz készítésére, de hasznosnak tartják a belőle készített fürdőt is. A fürdő készítésének megint meg van a maga módja; néhol megelégszenek azzal, hogy a vízben hétféle küszöbről levágott hét forgácsot főznek meg, másutt ehhez még borostyánt, ökörfarkkórót, tisztes füvet és füstös giczát is hozzá kell adni; azt persze megint külön kell tudni, hogy a fürdőnek csak úgy lesz hatása, ha a giczát a zsúppal fedett háztetőből keresztbe tett kezekkel húzzák ki. Ha az így elkészített szótalan vízben a megrontott gyermeket meg- fürösztik, bizton jobban lesz. A megrontás harmadik gyógyítási módja az ónöntés. Ónöntésnek hívják, de leggyakrabban viaszt öntenek. Ónját öntik a betegnek különösen akkor, ha nem találják ki, kitől-mitől származik a baj. Történik pedig e művelet a következőképen: a beteget leborítják a karácsonyi abroszszal (a mivel t. i. karácsony estéjén és ünnepein az asztal le van terítve), feje fölött egy tálat tartanak szótalan vízzel s ebbe öntik a felolvasztott ónt vagy viaszt. Az öntött anyag a lehűlés következtében különféle alakban áll össze; az egyikben embert vélnek látni bottal, a másikban asszonyt, a harmadikban bivalyt, kutyát vagy más állatot s a rontást ezektől szár1 «Gyermekbajokban gyakran szenna-\evé\ forrázatot szokás használni, mit egyes vidéken igen helyesen szennds víznek neveznek. Ezt félfüllel meghallotta valamelyik anyámasszony s mindjárt tovább is adta, hogy ,a lelköm öszömadta kicsikéjének csak 's'zeues vizet aggyanak innya'; attól jobban lesz.» Ezt «népetimologia» czímen közli a Budapesti Hírlap 1885. 17. sz. alapján a M. Nyelvőr XIV. köt. 90. lapján. Hogy ez az etimológia mily képtelenség, legott kitűnik, ha látjuk, hogy a szenes víznek mily kifejlett hitköre van, s ha tudjuk, hogy a nép nem ismeri s nem is használja sem a szennalevelet, sem a szennás vizet, s hogy a szenes viz sokkal régibb «historia» Magyarországon, mint a milyen régi gyógyszer a szenna-levél.
