Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
A B a laton-m e Ilé ki lakosság néprajza. 409 mert a ludvércz járt hozzá. A ludvércz meglátogatja a csecsszopó kis gyermeket is, hogy vérüket szívja s azért nem szabad azokat magukra hagyni. A ludvércz elűzésére hársfát szoktak égetni. A hazajárólélek, melyet jótétléleknek is neveznek, mint mondtuk, nem azonos a ludvérczczel s nem is olyan veszedelmes, elég, ha misét szolgáltatnak neki s többé nem jár vissza. A tüzes ember is éjjeli jelenség, emberi alakja van, sárga, mint a láng, lobog, mint a tűz, kezében bot van s az is olyan, mintha tűz volna; éjfél után a réteken jelenik meg s ha közelítenek hozzá, három felé válik és sziporkát szór. Majd egyesével, majd többen — egész tuczat — tűnnek elő, felülnek a réten átmenő szekér hátuljára, oldalára s tőlük a szekér oly nehéz lesz, hogy az ökröket fáradság lepi meg, s egészen belvizesednek. Egyik bevallóm a gyúrhegyi dombon a Csobáncz mellett 12 tüzes embert látott, a mint kerczeztek (= rudakkal dobálva mulattak). Van egy fehér ember is; szintén éjjeli tünemény, de ez már asszony, fején kosár van; nagy abrosz takarja el s óriásokat lép. Többet nem hallottam róla. Beszéltek bizonyos szép lányokról is; ezek a Balaton lakói voltak, testük alul olyan, mint a hal, a vízben vígan lubiczkolnak, danolnak, aztán hertelen eltűnnek. Ezekről csak Kövesden hallottam, halászemberek soha sem emlegették s valószínűleg az irodalomból jutott be a néphitbe. Ezek az alakok a gyerekijesztő boszorkánynyal — a bákásszal — együtt amolyan túlságos féle (= túlvilági) lények. Ilyenek vannak még mások is, de azokról a népnek pontosabb tudása nincsen, csak a név maradt meg emlékül, a hitkör már letűnt; ilyenek az állattan ló, a tüzes kerék. Valami sajátságos bűn van abban, ha azt mondják valakinek: lódöntés, kutyadöntés ; káromkodás-e ez vagy rossz kívánság, nem tudjuk; hogy bűn, az bizonyos, mert az asszonyok gyónáskor papjuknak ezt is bemondják, de még a pap sem tudja ennek jelentését. A boszorkányok az embert megrontják ; de közönséges ember is megronthatja embertársát, különösen az, a kinek összenőtt fekete szemöldöke van; az ilyent rossz szem-nek nevezik. Majd minden faluban akad egy-egy férfi vagy asszony, a kiről azt állítják, hogy a szemével rontani tud s ezt oly komolyan hiszik, hogy nekem egy biró mondta el, hogy mikor X. asszony nála volt, azoknak a gyerekeknek, a kik akkor épen otthon voltak, bajuk lett, a kik nem voltak otthon, egészségesek maradtak. Az, a kit így megrontanak, meg van rontva, rontásban vagy verésben van s ellene tenni kell. Verésben lehet ember és állat egyaránt; ha a kis gyerek sokat rí, meg a hasa is fáj, szem ártott neki, ha az asszonyt hideg leli, szentül hiszik, hogy megrontották; ha a jószágnak a könnye hullik, rontásban van; ha a tehénnek a teje elapad vagy véres, meg van rontva; ha a disznó nem eszik jól, az ólban követtek el valami rontást, stb. Hogy a rontás miképen történik, kevesen tudják; van több módja, de én csak egyről hallottam s ez a nyomfelvevés. Annak, a kit meg akarnak rontani, felveszik a lábanyomát földestől s azt vagy a tűzhelybe sározzák, vagy zacskóba kötve a tűz fölé akasztják. Persze a rontás ellen védekeznek is. A gyereket p. o. vagy Nagyasszony és Kisasszony-nap között szedett jóféle füvekkel gőzölik meg, vagy fehérvirágú gilicze- tüskével füstölik. A jegyesek az elgyürűzéstől a lakodalom napjáig, ha valahová a háztól elmennek, pénzdarabot tesznek lábbelijükbe, hogy az úton meg ne ronthassák őket. A szülő asszony kilencz napig nem hagyja el az ágyat, mert külön
