Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
402 A Balaton-mellêM lakosság néprajza. sok kutyával telepedett be), Egeres Tördemiczen (mert szakálában egér — fehér folt — látszik); továbbá Kontyos, Feszes, Taknyos, Nyalkatetű, Félpercz, Bundás, Rozsdás, Fekete zsidó (Bfó'-Kajáron), -— Pille, Olcsó, Hazug Jancsi (Fokszabadiban),— Mámele (Lovason), — Bolha, Iczeg, Fehér zsidó (B.-Füreden), — Lesi, Köpi, Vári (Aszófó'n), — Szeszi, Csettegő (Szepezden), — Holtigcsaló, Pillók, Csámpás (Kő- vágó-Örsön),— Gyarapszi, Pompos Józsi, Bolygó Zsidó, Jajjgató, Aprószemű, Neszes zsidó (B.-Tomajban), — Kertnek gyütt, Hácsik (Tördemiczen), — Üszögzsidó, Végig- üres (Kilitiben), — Jószívű Dávid, Talpas, Üresfenekű, Tánczmester, Jámbor, Bünöm- zsidó (Endréden) stb., stb. De nemcsak az emberek csúfolják egymást, hanem az egyes falvak is. A szepezdiek kiszevők, az akaliak tátott szájúak, az udvariak zöldhasúak (mert sok takács volt köztük), a tihanyiak gardalesök, a fürediek nagyszakálluak, az örvé- nyesiekre azt mondják: «Kalán elejibe!» de aztán futnak is. Zánkára meg Rendesre különösen sok hamisságot mondanak, de hát azokat csak mondani lehet, leírni nem. V, Temetkezés, A temetkezési szokások a Balaton mellékén lassankint csakúgy elvesztik minden ősi eredetiségüket, mint a többi szokások. A létért való küzdelem súlyosbodása, a fokozatos elszegényedés ezeken a szokásokon is végigszánt, mind egyszerűbbek, egyformábbak, jellegtelenebbek lesznek ezek is. Ha a családban valaki haldoklik, hozzátartozói csendes bánattal veszik körül s várják be az elkerülhetetlent. Ha a haldokló nagyon szenved, a földre fektetik, azt hiszik, ott kevésbé ártanak neki a rosszak s lelke könyebben felszabadul. A katholikusok élnek az utolsó szentséggel, a reformátusok az utolsó vigasztalással. Ha aztán a halál bekövetkezett, elhívják a halottkémet, a ki megállapítja a halált és a halál okát. A halottkémi szolgálat a Balaton egyes vidékéin rettentő állapotban van; nem egy helyen egyszerű parasztember végzi azt, a messze lakó körorvos helyett, a ki aztán a neki felírt 8—10 halál-ok közül gondolomra ír fel egyet. A halottkém vizsgálata után a halottat megmossák, felöltöztetik, kinyújtóztatják s betakarják szemfedéllel. Azalatt valamelyik házbeli a halottat bejelenti a papnál is, mire kicsöndítik. A halott mellett virrasztani szoktak; néhol az egész falu virraszt, férfiak és nők egyaránt, a halottas háznál; másutt csak a nők virrasztanak, de ma már sok helyütt a virrasztás szokása is elmarad. A virrasztók énekelnek és imádkoznak, a háziak ellátják őket borral s minél több bort fogyasztanak, a kegyes szent hangulat annál inkább csökken, az éneket és imádkozást mesélgetés, tréfálkozás és meg- szólás szakítja meg. Éjfélkor vége a virrasztásnak s a házbeliek a legtöbb esetben a szomszédba mennek hálni. A koporsót majd a házbeliek készítik, majd készen veszik. Veszprém, Enying, Lengyeltóti, Keszthely látja el őket, ha ugyan a faluban nincs valami asztalos- mester, a ki a hat szál deszkát összerójja. Régebb időben a szegénység, ha koporsóra nem tellett, nádba takarta halottját s úgy temették el. Mikor másnap a harangok gyűlőt húznak, a halottat a rokonság a temetőbe viszi. Ha leány vagy legény halt meg, azt hat leány, ezt hat legény viszi ki. A lányok erre a szomorú alkalomra fehérbe öltöznek, fejükre téli zöldből koszorút
