Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
382 A Balaton-mei Jéki lakosság néprajza. Foki születést, kinek leányomat Kiss Eörzsébctet adtam házastársul vagyis feleségül oly feltétel alatt, hogy ha mind engemet, mind feleségemet holtunk napjáig tisztességesen és illendőképen meg fog bötsülni, holtunk után minden ingó és ingatlan javunk az övé lészen, ’s pedig még úgy, hogy ha netalántán említett leányomnak történne elébb halomása, ugyanezen javakban más feleséget vehet magának. Ennek nagyobb elhitelü erejére való nézvést adtam ezen bizonyság tévő levelemet, nevem aláirattatásommal, saját kezem X vonyásommal, úgy az hívott Bizonyságoknak neveik aláírásokkal, saját kezek X vonyásaikkal megerősítvén. Endréden, 22° January 1840. Kiss Gábor X leány atyja. Kiadta Szabó József jegyző.» Hogy a XIX. század negyvenes éveiben az ilyen beházasítás a földesúr enge- delme nélkül nem történhetett s az engedelemhez a község «erkölcsi bizonyítványa» is szükségeltetett, kitűnik a következő okmányból: «Mi alól irtt Sió Foki Helységnek Hites Elöljárói adjuk emlékezetül mindeneknek, a kiknek illik, ezen Testimonialis Levelünknek rendiben: — hogy minekutánna Vidovits Mihály Helységünk Fél Telkes adózó Lakossá mi élőnkbe jővén, bennünket a végre illendően megkért volna, hogy az ő fiának Vidovits Imrének részére, ki a jó reménységnek ösztönéből a Fő Tisztelendő Tihanyi Apáturság Endrédi Helységében lakozó özvegy Cséplő Andrásné Telkes Jobbágynak házához beházasodni szándékozik, az ő maga viseléséről szóló hiteles Bizonyság levelünket adnánk, kinek is ebbéli kérétét tellyesítteni akarván, — Bizonyítjuk ezen Levelünk ereje mellett, hogy Ifjú Vidovits Imre bötsületes R. Catholicus szülőktől származván és Helységünkben felneveltetvén, magát a közemlékezetre mindenkor bötsülletessen, a mint egy jó magaviseletű Ifjúhoz illendő, akképen viselvén, — soha legkisebb erkölcstelenségről sem vádoltatott. Mellyrül is adjuk ezen Testimonialis Levelünket a Dolognak nagyobb elhitelére Neveink aláíratásával és Helységünk Pötséttyével megerősítve. Költ Sió-Fokon, December 20-án 1837. Pintér Mihály helység birája X, Látrányi János X> Tolinger János X> Somogyi István X> u- a- Helységben Esküdtek. Kiadatott Horvátb János Helység hites jegyzője által. (Község pecsétje.) Láttam: Krascsenits Béla Ispán. (Pecsét.) Siófoki Vidovits Imrének Endrédi helységben való béházasodása megengedtetik. Endréden. Dec. 20. 1837. Rauch Szaniszló Tihanyi Administrator.» A fiatalok általában a szüreten, a pinczeszereken, játékközben, régen a fonyó- ban stb., ismerkedtek; érintkezésük tisztességtudó és tréfás; trágárság a beszédjükbe nem vegyül. Ez ismerkedéseknek azonban csak ritkán van valami jelentőségük a házasságkötésben, mert a házasságok túlnyomó része tisztán üzlet, a melybe a szerelemnek semmi szava nincs, s megkötésében egyedül a szülék akarata érvényesül. A házasságok előkészítésében legfontosabb szerepe van a susogó asszonynak, a kit a Balaton mellett még köszkiipünek és pokolpemétwdV. is nevezik; a köszküpü rendesen éltesebb asszony, őt küldik a kullogó-ba, vagyis házasságcsinálóba; ő tudta meg a lánytól, feleségül menne-e ehhez vagy ahhoz a legényhez, van-e hozzá hajlandósága, ha kellett, ő beszélte rá a lányt a házasságra s ő timpordlta (tapogatta) ki a viszonyokat, a szülők hajlamát, áldozatkészségét stb. Ha aztán kiderült, hogy a lánynak már van valakije, következett a leverés vagyis leszólása a legénynek, hogy részeges, verekedő, hogy a szeme mindig be van kdmpúva vagyis esve, mert sokat neszei ám ő kegyelme, meg erre is, arra is kacsingat s ilyenkor a köszköpü gúnyosan dalolja: «Tisza, Duna domború a partja, Arra mén az, merre kedve tartja.» A szülői akarattól való függés általános érzése azonban rendesen eredménynyel jutalmazza a pokolpemét kullogását. Ilyenkor aztán megindul a házasságkötés hosszadalmas actiója, mely a szerint, hogy a Ián)'' helybéli-e vagy más faluból való-e, kétféle. Ha a leány más faluban él, a legény átmegy egy vasárnap a faluba, megnézi
