Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
372 A Ra la ton-mei léki lakosság néprajza,. 139. 141. tűző szigonyok; azok az alakok, melyeket a Balaton mellékéről eddig ismerünk, kivétel nélkül — szúró szigonyok vagyis az ágak egyformán hosszúak s a nyél tengelyével párhuzamosak. Noha így a Balaton szigonyai meglehetősen egyneműeknek látszanak — a mennyiben valamennyi szúró — mégis az egyneműség pusztán a szerkezetre szorítkozik, mert a Balaton melléke szigonyok tekintetében több nevezetes positiv és negativ sajátosságot mutat. A szigonyok megerősítés szerint makkosak és köpüsek; s ezek előfordulása tekintetében a Balaton igen érdekes, mert makkos szigonyokat eddig az egész országban csak a Balaton mellől ismerünk, de azért a Balaton mellett megvannak a köpüs szigonyok is. Herman ezeket a makkos szigonyokat Keszthelyen fedezte fel s csak onnan ismeri; bemutat belőlük hármat, két háromágút és egy ötágút. Háromágút én is gyűjtöttem Vörsön (139. ábra), négyágút Vörsön (140. á.) és Szigligeten (141. á.), ötágút Szigligeten (142. ábra); ezeken kívül egy négyágút feljegyeztem Fonyódon. Ezékből kitűnik, hogy a makkos szigonyok 3 —5 ágúak, hogy azok a Balaton me- denczéjének déli harmadában vannak elterjedve Szigligettől kezdve Keszthelyen és Vörsön át Fonyódig. Ezen területtől északra sehol még csak nyomára sem akadtam. Az ágak számát tekintve ugyan a makkos szigonyok 3—5 ágúak és statisztikailag alig mondhatjuk, hogy az egyik vagy másik túlnyomó volna (az eddig gyűjtött és ismert példányokból 3 háromágú, 3 négyágú és 2 ötágú), mégis ha figyelembe veszszük, hogy az 1774-ből való czéhkorsón, az 1849-ből való czéhládán és az 1871-ből való keszthelyi czéhzászlón a szigony következetesen háromágúnak van ábrázolva, azt hiszszük, nem tévedünk, ha a Balaton e déli harmadára a háromágú makkos szigonyt typusosnak veszszük, noha ezek mellett ma már köpüs szigonyok is vannak e területen. Ezekkel szemben a Balaton medenczéjének többi kétharmadában kizárólag köpüs szigonyok fordulnak elő. Az ágak száma szerint háromágút közöl Herman Kenéséről (346. 1.) én magam kettőt gyűjtöttem, egyet Kenéséről (143. á.), egyet Tihanyból (144. á.), fejegyeztem azonkívül Kilitin, Balaton-Csehiben, Hellén, Meszes- Györökön; a Herman által közölt példány azért is érdekes, mert a többi kovácsolt szigonyoktól a közbülső ágaknak a tartóvashoz való szegelése által lényegesen eltér; nagyobb jelentősége azonban e szegezésnek nincs, mert a Balaton mellől 143. 144. 147. 146. 144—147. ábra. Három- és négyágú szigonyok. 139—142. ábra. Makkos sziyonyok,
