Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 353 tudnia, a kezében éreznie kellett. Arra aztán újból a szalut vették eló' s azzal a csónak belsejét tisztára kidolgozták. A szálú vasának hossza természetesen változó volt, a kis csónakhoz rövidebbet, a nagyhoz hosszabbat használtak. S ezzel a csónaknak egész formája elkészült — tűz nélkül. A csónak ezzel azonban még nem volt kész. Nagy munka következett ezután; a csónakba nádat raktak bele, s azt meggyujtották; a füst azután megmutatta, hogy a hajó szellőzik-e valahol, vagyis van-e rajta repedés, hasadás, luk ; ezeket beöntötték szurokkal és gyantával s ha ez nem bizonyult elegendőnek, fafoltot véstek bele; a nád tüze egyúttal a csolnak belsejét is megszárította. Erre a csolnakot a nád lángján kívülről is megpörkölték előbb az egyik, majd a másik oldalát s végül a fenekét, persze csak annyira, hogy megszáradjon, de a tűz belé ne essék. Mikor a csolnakot így kívül belül megpörkölték, következett az utolsó művelet mely azt a vízre alkalmassá tette; a földbe egy gödröt ástak, a gödörbe vizet öntöttek, abba marhaganét raktak, a vizet és ganét peméttel jól összekeverték s ezzel a lólábra. Halászat «friss viz elejibe». csolnakot kívülről jó vastagon befestették, mintegy bekátrányozták, hogy a széltől és naptól meg ne repedezzen. S ezzel a bodonhajó kész volt, mehetett a vízre. Az egy emberre való legkisebb csónak 10 frtba került; egy jóra való hajó, a mely kényelmesen elbírt két embert s 10—12 vég (1 vég = 20 öl) hálót, 70— 80 frtba került; a legnagyobbak ára 150—160 frt volt. Ezek után az a kérdés merül fel, mért tűnt el a Balatonról aránylag oly hirtelen a bodonhajó? Kétségtelenül első sorban azért, mert a Balaton mellékén az erre való fa nagyon megfogyott, tulajdonképen teljesen kipusztult. Másodszor azért, mert az öregháló kezelésére sokkal kényelmetlenebb volt, mint a deszkahajó. Harmadszor végül azért, — s ezt a tihanyi halászok mondták — mert a komáromi deszka- vagy lentahajó sokkal futósabb volt, mint a bodonhajó, a garda fogásánál pedig ez igen fontos körülmény volt, «mire a bödönhajó a halhoz ért, a lentahajó már meg is kerítette azt». Nem állta ki a versenyt s így pusztulnia kellett. A bodonhajó élete tehát már néhány év alatt megszűnik a Balaton mentén s kihalt vele a rekesztő halászatnak egy oly neme, mely páratlan ősi ízű, szigorúan a hal élete módjára épít s azért is rendkívül érdekes, mert csak egyetlen egy fogószerszáma van s ez maga a bodonhajó, s melyet ép ezért itt a bodonhajó leírásáA Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei III. köt 2. rész. 23
