Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
A Bu I at o n-m e lié ki lakosság néprajza. 351 az öregháló elhelyezésére, fágyására. Ezen úgy segítenek a bödönösök, hogy két hajót kötnek össze s' ehhez képest van a hajó felvasalva, a mint következik, természetesen az orrán kezdve: a tatyvas, mely a bődön orrát az elrepedéstől óvja; az első és második kötésvas, a melynél fogva két bődön összeköthető; a huzószeg, a melybe az evedzőt beakasztják, rendszerint három; a habvető, egy rámás alkotmány, mely a habot visszaveti, mert megyjegyzendő, hogy a bődön hasas volta mellett, habvető nélkül a viz igen könnyen benyomulhatna. Ez a «magyar tenger» ősi járóműve, mely manapság már letünőfélben van» (202—204. k). E leíráson kívül Herman még Tihany halászatának ismertetésénél mond nehány szót a bödönhajó- ról, ismétli, hogy az tűzzel-vassal van kivájva (422. 1.), a tihanyiak 1764-ből való articulusából megállapítja, hogy a tihanyiak régente magok csinálták a hajót (427. 1.) melynek fája magán a félszigeten termett (423. h), hogy Tihany halásznépe csak 1887 körül «hagyta el az ősi bödönhajót s költözött tíz emberre való lapos fenekű hajókra, de bödönhajó azért még akad» (423. 1.). Herman a bödönhajóról oly pontos rajzokat és leírást adott, hogy ahhoz nekem csak azon kiegészítő adatokat kell felsorolnom, a melyeket a bödönhajó elterjedéséről, készítési helyéről s különösen készítéséről gyűjtöttem össze. A bödönhajó, melyet a Balaton déli felében bodonhajónak mondanak, körülbelül negyven évvel ezelőtt, tehát a hatvanas évekig, általános volt a Balaton mellékén s a halásznép kizárólag .ezt használta. Legelőször a hatvanas években Kenésén ment ki a használatból, a hol a Dobosok és Nemesek halász-bokrai használták utoljára; ott egyes részeinek elnevezései ugyanazok voltak, mint azt Herman közli, csak a tatyvasat nevezték orrvasx\dk\ a keneseiek még meg tudták mondani, hogy e hajókat nem maguk csinálták, hanem Vörsön, a Kis-Balaton mellett készíttették. - Kenésétől Balaton-Füredig minden balatonmelléki községben emlékeztek a bodon- hajóra; magán Füreden eltűnését az 1880—81. év köré fixirozták. — Tihanyban nehány évvel tovább maradt fenn, legalább Herman adatai szerint; Tihanyban azonban senki sem emlékezett sem arra, hogy az utolsó emberöltőben Tihanyon bodon- hajót készítettek volna, sem arra, hogy az utolsó emberöltőben valakinek még olyan bodonhajója lett volna, a mely Tihanyban készült volna; egybehangzóan állították azonban, hogy a bodonhajót Vörsből hozták, csak ott termett ahhoz való fa. — Örvényesen még két máig élő gazdát neveztek meg, Keller Jakab-oí és Leidl 104—105. ábra. Bödönhajók. 106. ábra. A bodonhajó keresztmetszete.
