Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
28 A Balaton-melléki lakosság néprajza. rában fekvő Uj-puszta, Töreki puszta és Czinege puszta római katholikus lakóit is, s végül azt, hogy ma Siófok községe Veszprém-, de temetője Somogymegyében fekszik, vagyis, hogy «a siófoki ember Veszprémben hal meg. de Somogyba viszik temetni»; a siófokiak, mikor somogyiakból veszprémiek lettek, ragaszkodtak régi temetőjükhöz, s mert azt áthozni nem lehetett, inkább temettetik magukat Somogybán, de arról le nem mondanak. * A községenkint itt közölt adatokból kitűnik, hogy a Balaton tükrére dűlő 50 község közül a legnyugatibb Zalavár (X = 34u 49' 18"), a legkeletibb Balatonfő- Kajár (X = 35° 52' 45"); a legdélibb Balaton-Magyaród (œ — 46° 35' 45"), a legészakibb Vörös-Berény (47° 2' 44"). A Balaton egész partmellékét a Balaton és Kis-Balaton hosszanti tengelye szerint két meglehetősen egyenlő részre oszthatjuk; a déli rész Balatonfő-Kajártól a Kis-Balaton mellett legdélebben fekvő Balaton-Magyaródig, a másik, az északi rész Kenésétől Zalavárig terjed. Ha összegezzük azokat a távolságokat, melyeket az egyes községek közt feltüntettünk, akkor az északi part vonalhossza az adott végpontok közt HOT km., a déli part hossza 126'6 km. s így a déli községek vonala 15'5 km.-re! hosszabb. E vonalak természetesen, ha a két végpont közti egyenessel váltanók fel őket, rövidebbek volnának, de akkor esetleg a községek nagy részét nem érintenék; viszont tetemesen megnagyobbodnának, ha a községek közti közlekedési vonalakkal helyettesítenők a nyílirányban adott távolságokat. A déli vonalon a községek a parttól átlagosan 2*7 km. távolságban feküsz- nek, legközelebb vannak Faluszemes és Siófok (0'5), legmesszebb Lengyeltóti (11 km.) s nyilvánvaló, hogy éppen ez utóbbi nagy távolságnak kell főként betudnunk azt a 155 km. különbözetet, mely a déli és északi vonal között van, mert hiszen, ha az Orda és Balaton-Keresztúr közti távolságot nem Lengyeltóti faluján, hanem annak pusztáján, Fonyódon keresztül mérjük, a különbség máris 105 km.- rel, vagyis mindössze 5 km.-re száll le. Az északi vonalon a községek a Balatonhoz sokkal közelebb feküsznek, átlagosan csak L2 km távolságban; legközelebb vannak Meszes-Györök, Szepezd és Akaii (02 km.), legmesszebb Zalavár és Egenföld (3 km.), természetesen a Kis-Balatontól. A különbség a két part közt még a minimumokban és maximumokban is feltűnően nagy s pontos kifejezője a domborzati viszonyok különbözőségének, mert a déli part több helyen lapályos és mocsaras föld, s így a falvak — megalakulásuk idejében, mikor a Balaton szintáját a Sió még nem szabályozta — hogy az áradások ellen megvédhessék magukat, a parttól távolabb voltak kénytelenek megtelepedni, míg az északi part hegyes-dombos természetű, egy felföldnek völgyektől szaggatott oldala s így a községek sokkal inkább megközelíthették a partot, hol az áradásoktól félniök nem kellett s melynek közelsége rájuk nézve nemcsak azért volt fontos, mert a Balaton legtermészetesebb közlekedési útuk volt, hanem mert az egyik főfoglalkozásuknak, a halászatnak színteréül szolgált, régen sokkal inkább, mint ma. Ezt a földrajzi képet egészítik ki szükségképen a magassági adatok. A bala- tonmelléki községek közül legmélyebben fekszik a déli vonalon Siófok (109 m.), legmagasabban Tihany (189 m.), az tehát csak 5, ez pedig 83 m.-rel a Balaton szine (104 m., pontosabban 10440 m. a középvíz absolut magassága) felett. Úgy e két végletnek, mint a közéjük eső többi községnek magassága ismét pontos
