Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
318 3 Balaton inul léki lakosság néprajza. vehesse, akár pénzen vett hely legyen, akár maga munkája után való bírása legyen pénz nélkül vagy (hacsak) maga jó akaratjából ott nem hagyja. «10. Art. Hogyha az czéhnlester kibocsátja a czéhtáblát, az mely büntetés alatt kibocsáttatik, (azon büntetés alatt) tartoznak ezen halászmesterek az czéhnlester házához comparialni; hogyha (valakinek) ollas dolga volna, mely miatta be nem mehetne, tartozik czéhmesterének megjelenteni magát. «11. Art. Senki az czélibe ennek utána be ne adhassa magát, míglen meg nem bizonyította, ha igaz római és pápista legyen, azonkívül ha igaz nemből való-e. «12. Art. Hogyha valamely halászmester bé akarná magát adni, tartozik az első jelentéstől huszonöt pénzzel, bévevésért hat forénttal, egy pár fejér szövétnek gyertyával, két kenyérrel, két tál étellel, tíz iccze borral. «13. Art. Minden pünkösd második napján összve gyülekezvén az czéhbeli halászmesterek, választanak maguknak két czéhmestert és két szolgálómestert, mindenek hittel kötelesek legyenek az nemes czéhez; és az egész czéhbeli mesterek engedelmesek legyenek (nekik) minden (az) czéhez tartozandó dolgokban négy forént büntetése alatt. «14. Art. Minden meghagyott és az közönséges keresztény anyaszentegyháztól megparancsoltatott szent ünnepnapokat kegyes isteni szolgálatnak megtartásával szorgalmatosán (mindenki) megtartsa és üdvösségesen megülje; az kik pedig ez ellen cselekednének és valami kézimunkának foglalásában tapasztaltatnának, érde- mök szerint büntetődjenek. «15. Art. Ezen gyülekezetnek mesteri minden Szent-András, úgy szintén Szent-Péter és Szent-Pál napján tartozunk a Szent-Márton templomában énekes misét szolgáltatni az anyaszentegyháznak gyarapulásáért és az keresztény fejedelmeknek megegyesüléseért és az szent békességnek végig megtartásáért; az papnak pedig, az a ki az szent misét mondja, tartozunk annuatim ötven pénzzel, az mesternek pedig huszonöt pénzzel ; minden halászmester pedig tartozik hiti (= hit béli = esküjéből folyó) kötelessége alatt az szent misét mindvégig meghallgatni, hogyha pedig (ezt) elmulatná, egy forénttal büntettessék, ha pedig ollas dolga volna azon a szent napon, az kiért el kölletnék a szent misét mulatni, tartozik czéhmesterének megjelenteni; azon az napon pedig tilalmaztatnak az egész napi halászástól négy forént büntetés alatt. «16. Art. Mi is azért fölül megnevezett mesterek erre való tekéntetbül és tetszésünkből azon megnevezett jóknak megtartására az fölül megírt articulusokat bevevén, tartozunk is megoltalmazni ; jól lehet azért ez mellett (az) efféle szép rendtartás és articulus-levelek, valamennyiszer kívántatik és az mint az alkalmatosság és idő hozza magával, mindenkor megjobbíttathatnak.» Látjuk, hogy a szabályzat mindenekelőtt a vallásosság ápolását rendeli el, részt kell venni a prosedcsióban, a jeles napok miséin, ezeken a napokon halászni nem szabad s a ki a misén meg nem jelenik, igazolni tartozik magát; még a vasárnapi miséről sem szabad elmaradni, sem az előtt a tőrökhöz kimenni. A káromkodás szigorúan tilos, ha a czéhnlester követi el, a büntetés is kétszeres, «mivel annak köllene jó példát adni az többieknek is»; a ki lop, gyilkol és paráználkodik, szerszámától eltiltatik; egymás érdekeit kölcsönösen védik; senki a maga szerszámát a másik elé nem állítja; a czéhmesternek engedelmeskednek. Igen érdekes a 9. articulus, mert kitűnik abból, hogy a halászóhelyet nemcsak pénzen lehetett venni, hanem élt még a szabad foglalás jussa is, vagyis «a
