Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
310 A Balaton-melléki lakosság néprajza. 8. Carassis vulgarius Nils., Széles Kárász ; — általánosan kárász. 9. Tinca vulgaris Cuv., Nyálkás Czompó ; — általánosan czompó. 10. Barbus fluviatilis Ag., Rózsa Márna; — általánosan márna; a kilitiek szerint e hal a Dunából került a Balatonba. 11. Gobio fluviatilis Cuv., Fenékjáró Küllő'; — általánosan küllő, mely nevet Herman is közli Petényi kézirata nyomán a Zala-Tapolcza vidékéről. 12. Rhodeus amarus Ag., Szivárványos Ökle ; — lapistyán általánosan, Herman is közli Balaton jelzéssel ; laponya Kővágó-Őrsön, Herman a Petényi kéziratából vett e nevet kétesnek jelezte, most már kétségtelen. 13. Abramis Brama L., Dévérkeszeg ; — általánosan dévérkeszeg, mely nevet Herman a Duna és Tisza mellől jegyezte fel ; lepényhal Siófokon, Herman azt hitte, hogy Petényi kéziratának azon adata hogy a lepényhal az Abranius Brama L. neve (Léván), hibás s hogy a név a Tliymallus vexillifer AG.-ra vonatkozik ; ám e hal a Balatonban nincs meg s a lepényhal nevet tényleg az Abramis Brama L.-re alkalmazzák s így Petényi adata nem hibás; szentgyörgy keszeg, e nevet Herman Balaton- Füreden, én Fonyódon jegyeztem fel ; ez nem olyan mint a közönséges dévérkeszeg, nagyobb, feketébb s azonkívül buborcsíkos és dorozsmás ; a dévérkeszeg — a halászok szerint — évenkint 4—5-ször fürdik s a szerint, hogy mikor fürdik, nevezik a keszeget urnapi, pünkösdi, áldozó-, szentháromság-, szentgyörgy- és fahegy- keszeg-nek, mely utóbbi nevét azért kapta, mert rügyfakadáskor ívik. 14. Abramis ballerus L., Lapos keszeg ; — általánosan lapos keszeg, 15. Abramis Sapa Páll., Bagoly-Keszeg ; — ezt a fajt a Balatonból eddig nem ismerik; a Daday-féle felsorolásban nincs bent, s Herman is csak ennyit mond róla: <úgy tudom, hogy a balatoni halhasítók is megkülönböztetik». (11. 706 1.). En a Balaton mellékén öt helyen konstatáltam, Fonyódon szápakeszeg néven, mely nevet Herman Szegeden jegyezte fel, továbbá Balaton-Füreden, Tihanyban, Siófokon és Kenésén czápkeszeg néven, mely nevet Herman sem ismeri, de a melyhez közel áll az általa Szegedről feljegyzett szápkeszeg név. A siófoki, b.-füredi és tihanyi halászok meglehetősen egybehangzó állítása szerint ez a hal a Balatonban körülbelül 1883 óta terjedt el. Ez tehát a Balaton faunájában egy eddig fel nem jegyzett új halfaj. 16. Blicca argyroleuca Heck., Ezüstös Bálin; — általánosan a jegeskeszeg néven ismeretes, mely nevet Herman a Fertő melletti Hegykőn írta fel. 17. Spirilinus bipunctatus Heck., Sujtásos Küsz ; — általánosan sujtásos kisz. 18. Alburnus lucidus Heck., Szélhajtó küsz; Balatonfő-Kajáron két nevét is hallottam, az egyik a doboka, melyet Herman is közöl a Balaton mellől, a másik a riícső, mely egy tőből fakad a Tájszótár és Horváth Zsigmond által a Balaton mellékéről feljegyzett rütyőké-ve 1, mely utóbbit Herman hajlandó az Alburnus lucidus Heck.-vel egyeztetni s melyet én Salföldön jegyeztem fel; Tihanyban piszkenek hívják, mely nevet Herman a Duna mellől közli. 19. Scardinius erythrophthalmus Bon., Pirosszemű Kele ; — általánosan piros- szemű hal vagy vörösszemű hal a neve, de Tihanyban hallottam a pirosszárnyú hal elnevezést; ez alakjukban és összetételükben e nevek eddig ismeretlenek voltak. 20. Leuciscus rutilus L., Veresszárnyú konczér; — általánosan konczér, melyet Herman is feljegyzett a veszprémi Balatonparton ; göndör Siófokon, mely nevet Herman különösen a Siótorkolatnál és a Sió mentén élőnek talált; vörösszárnyú keszeg Balatonfő-Kajáron, Kenésén és Füreden, mely nevet Herman csak irodalmi
