Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 255 Vonyarcz-Vashegyet, 1889-ben Gyenes-Diást tarolván le, noha utóbbi helyen Keszthely, mely gazdasági intézete révén az okszerű szőlőművelés másik góczpontja, igen sokat megmentett. Bfő-Kajártól kiindulva a phylloxera azonban nemcsak az északi parton, hanem a déli parton is elterjedt, 1886-ban már Endrédet pusztítja, 1890-ben pedig Kőröshegy felől jőve Szárszóval végzett. Itt aztán útját állta a somogyi homok. B.-Szt.-György és B.-Berény szóiéit még erősen megtámadta, de B.-Keresztúr már okult a tapasztalatokból s azonnal leszállt a homokra s ott csinált magának hegyet homoki telepítéssel, mely rövid idő alatt fényesen bevált. Részint az átalakult szőlőgazdálkodás eredményezte nagy fellendülésnek, a szőlők szaporodásának, részint a phylloxera irtóztató pusztításának számokban kifejezett képét adja meg a földadó-kataszternek a szőlők által elfoglalt területet kimutató rovata. Minthogy ez adatait az 1882—1885. évek közti időszakból meríti, tükrét adja a hetvenes évek fejlődésének, de a pusztításnak csak első éveit mutatja be, mikor a phylloxera munkáját még sehol sem végezte be, sőt sok helyen meg sem kezdette. Ez az oka annak, hogy a végeredményben a pusztulás képe még nem oly nagy, mint a minőnek várnék, mert hiszen az 1873. év 11.093 k. hold szőlőjével szemben 1885-ben még mindig 10.695 hold szőlőt találunk, s így végeredményben mindössze csak 398 holddal apadt meg a szőlő területe. De ha azt nézzük, hogy e különbözet miből keletkezett, a pusztítás teljes képe bontakozik ki előttünk. Már a phylloxera fellépésének legelső időjében kegyetlenül sújtotta az Kenését, a hol egymagában 896-ról 339-re, vagyis 557 k. holddal szállt le hirtelen a szőlő területe. Továbbá 17 községben, névleg Vörös-Berény, Almádi, kalóznak, Örvényes, Salföld, Badacsony-Tomaj, Tördemicz, B.-Szt.-György, B.-Berény, Lengyeltóti, Lelle, Faluszemes, Őszöd, Szárszó, Kőröshegy, Zamárdi, Endréd és Kiliti községekben a szőlőterület összesen 1382 k. holddal apadt meg s így 1885-ben már 19 községben összesen 1939 hold szőlőt pusztított el a phylloxera. Ezzel szemben 1 községben, Udvariban a szőlő területe változatlanul 122 hold maradt; 3 községben, névleg B.-Magyarodon, Csehiben, Bogláron, — a hol azelőtt szőlő egyáltalában nem volt — új telepítés útján összesen 24 k. hold szőlő keletkezett, úgy, hogy csak 5 község, névleg Egenföld, Zalavár, Vörs, Orda és Siófok maradt szőlő nélkül. A többi 22 községben, névleg Alsó-Örs, Lovas, Csopak, Kövesd, Alács, B.-Füred, Tihany, Aszófő, Akaii, Zánka, Szepezd, Kővágó-Örs, Rendes, Szigliget, B.-Ederics, Meszes-Györök, Vonyarcz-Vashegy, Gyenes-Diás, Keszthely, B -Keresztúr, Fokszabadi és Bfő-Kajár községekben a szőlő területe 1512 k. holddal emelkedett. A földadó-kataszter a holdankénti tiszta jövedelem előleges kimutatásával a szőlőknek az 1885. év körüli időkre érvényes relativ értékelését is lehetővé teszi, így a balatonmelléki szőlőművelést ez oldalról is megvilágítja. Az adatok szerint a Balaton mellékén a szőlő holdankinti tiszta jövedelme 15.02 frtban állapíttatott meg s ez több mint kétszer annyi, mint a szántóföldeké (6.91 frt) s még mindig 50%-val több, mint a kerteké (10.04 frt). A Balaton két partja közt azonban a különbség óriási, mert míg a déli parton egy hold szőlő tiszta jövedelmi átlaga 10.17 frt, az északi parton csaknem kétszer annyi, t. i. 19.87 frt. Az északi parton még a minimális jövedelem is, mely Zánkán van 10.29 frttal, nagyobb, mint a déli part átlaga, míg a maximum 31.50 frtig emelkedik Meszes-Györökön. A déli parton épen az új — tehát modern alapokon berendezett telepítvény — B.-Magyaród mutatja a maximumot 16.50 forinttal, mig a minimum Faluszemesen 4.88 forintra száll alá.
