Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
18 .1 Balaton-melléki lakosság néprajza. Vallási tekintetben 577 rom. katholikus, kik leányegyházát képezik a győri káptalan patronátusa alatt álló Káptalan-Tóthi anyaegyháznak, mely a XIV. században keletkezett s anyakönyveit 1747 óta vezeti; Salföld temploma Szent Mátyás tiszteletére van felszentelve. Az ev. reformátusok száma 5, az ágostai hitvallásuaké 16, azok a köveskálli, ezek a kó'vágóörsi, míg végül a zsidók — 15-en — a tapolczai anyaegyházhoz tartoznak. A mohácsi vész előtti oklevelekben nyoma sincs, legalább Csánki nem említi. Nevéről Pesty ezt írja: Régen, midőn e vidék még erdőségggel volt borítva, a vidék Havasalföldnek neveztetett. A község neve e vidék elnevezéséből lett a négy első betű elhagyásával t. i. Salföld » (Helynevek, 1. 287.). Szinte hihetetlen, hogy Pesty a salföldi jegyző e naiv és képtelen szófejtését annyira komolyan tudta venni, hogy azt teljesen magáévá téve s még forrását sem nevezve meg, minden kommentár nélkül szó szerint lenyomatta. A név eredete ismeretlen. 29. Rendes. (X = 35° 14' 53", (f = 46" 49' 42"; H = 104—135—237 m.) Kisközség, Salföldtől 2'5 a Balatontól 0'5 km. távolságban, 47 házzal, 214 lakóval, 1948 kát. hold területtel; utolsó postája Kővágó-Őrsön, utolsó távíróállomása Badacsony-Tomajon vagy Tapolczán van. Birtokosa a rendesi közbirtokosság. Nemzetiségi tekintetben 214 lakójából 211 magyar, 3 német. Vallási tekintetben 194 lakója rom. katholikus, kik Péter és Pál apostolok tiszteletére felszentelt templomukkal Kővágó-Őrs (1. ezt) leányegyházát képezik. 9 ev. református lakója a köveskálli, 9 ágostai hitvallású híve a kővágó-örsi, 2 zsidója a tapolczai anyaegyházhoz tartoznak. Először 1328-ban szerepel Rendes néven, utóbb Rendus alakban is (Csánki, III. 98.1. Nevének erdete ismeretlen, noha értelme nyilvánvalónak látszik. 30. Kővágó-Örs. (X = 35° 16', <p = 46° 51'; H 104—156—316 m.) Kisközség, Rendestől 2‘9, a Balatontól 2‘8 km távolságban ; hozzá tartoznak Ecsér, Révfülöp és Kisörs puszták ; 419 házzal, 2092 lakóval, 5870 kát. hold területtel ; postahivatallal, postatakarékpénztárral, gőzhajóállomással; utolsó távíróállomása Tapolczán van. A Balaton partjára eső Révfülöp fürdő- és nyaralóhely (1, Boleman, 16.). Birtokosai Saáry Lajos, Sághváry E. örökösei, özv. Bárány Antalné. Nemzetiségi tekintetben 2092 lakójából 2 német, a többi magyar. Vallási tekintetben 1109 lélek rom katholikus; anyaegyháza a XIV. századból ered, 1725-ben restauráltatott, anyakönyvei az 1755. évvel kezdődnek, a veszprémi püspök szabad adományozásához tartozik, temploma Nagy-Boldogasszonynak van felszentelve; leányegyházai a pusztákon kívül: Rendes és Szepezd. — Ev. református lakói — 55 — fiókegyházban egyesülten a köveskálli anyaegyházhoz tartoznak. — Az ágostai hitvallásuak száma 674, anyaegyházuk helyben van, s hozzá tartoznak mint leányegyházak : Zalavár, Égenföld, Keszthely, Gyenes-Diás, Vonyarcz-Vashegy, Meszes-Györök, Bal.-Ederics, Szigliget, Tördemicz, Bad.-Tomaj, Salföld, Rendes és Szepezd ágostai hitvallású hívei is. — A zsidók száma 233, anyaegyházuk van helyben, melynek leányegyháza Zánka. — Ezeken kívül van még 21 egyéb vallású lakó.
