Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
236 A Bä la t on-melléki lakosság néprajza. és termő területre oszlik. A nem termo terület nem kevesebb mint 111.333 k. hold, vagyis az egész terület 43-7°/0-a; e terület meglehetős egyformán oszlik meg a két part közt s az eltérés az adott átlagos százalékszámtól nem nagy; így az északi parton a nem termo terület 56 266 k. hold = 46'3°/0 s így csak valamivel több, mint a délin, a hol az 55.067 k. h. = 41-l°/0-ot teszem Mint látjuk a nem termo' terület a Balaton mellékén feltűnően nagy, ennek valódi oka azonban az, hogy a Balaton mellett nem termő vagyis földadó alá nem eső területek közé nemcsak az utczák, terek, temetők stb, soroltattak, hanem maga a Balaton tava is, mely földadó alá nem esik s így a kimutatásban nem termő, mert csak halászata után fizet iparadót, melyet a Mezőgazdasági Statisztika természetesen keretén kívül hagyott. Ebből az következnék, hogy a fent kimutatott 111.333 k. holdban a Balaton egész területe is bent foglaltatik, a mi azonban aligha felel meg a valóságnak, ha helyes az a számítás, mely a Balaton tükrét 690—700 km.2 = kerek számban több mint 123 ezer k. holdban állapítja meg; a kérdést még bonyolultabbá teszi az, hogy a nádasok majd a tükörhöz, majd a parthoz számíttatnak; addig, míg nem tudjuk pontosan, hogy a nem termőnek kimutatott 111.333 k. holdból mennyi esik tényleg az utakra, terekre, temetőkre stb. s mennyi magára a Balatonra s hogy az utóbbiban mily mértékben számítanak a nádasok, addig e számok kiegészítését, kijavítását meg nem kisérthetjük. A nem termő terület abszolút értékben kifejezve legkevesebb az északi parton Salföldön (56 k. hold), a déli parton Endréden (330 k. h.), a legtöbb azonban az északi parton Kenésén (5395 k. h.), a délin Balaton-Keresztúron (7969 k. h.); a maximum tehát a déli, a minimum az északi partra esik. Ha azonban a nem termő területet százalékosan fejezzük ki, akkor a legkevesebbb a nem termő terület Endréden (az egész határnak csak 4D/0-a), legtöbb Almádiban (a hol az a község területének 87 05°/0-át teszi. E táblázat többi adatainak ismertetésébe e helyütt mélyebbre nem hatolunk, hanem az egyes művelési ágakra vonatkozó adatok jelentőségét alább azok részletes leírásába foglaljuk bele. Ha e táblázat tájékoztat is arról, hogy a Balatonpart lakosságának mennyi földje van, a melyet megművelhet, kihasználhat, a miből élhet, annak adatai némák maradnak mindaddig, míg a föld értékét magát nem ismerjük vagyis míg pénzben nem tudjuk kifejezni annak jövedelmezőségét. E tekintetben rendkívül alapos és pontos munkát végezett az állami földadó-kataszter, mely az összes kataszteri kerületekben községenkint összeállította az előleges tiszta jövedelmi fokozatot és a sommás osztálykivonatokat művelési ágak szerinti megoszlásában. Ez összeállítások, melyek átlagosan körülbelül az 1885. év állapotának felelnek meg s egész mostani adózási rendszerünk alapját képezik, megmutatják pontosan, hogy minden egyes községben hány hold terület esik az egyes művelési ágakra, minden egyes művelési ágon belül a földből jövedelmezősége szerint hány hold milyen osztályba tartozik, annak mennyi a kiszámított előleges jövedelme részletekben osztályonkint, mennyi sommásan művelési ágak szerint, mennyi átlagban holdankint és mennyi községenkint. Ezeknek a táblázatoknak a Mezőgazdasági Statisztika rovatainak megfelelő összegező kivonatát állítottam össze a 238. lapon levő táblázatban s így abban nemcsak arra a kérdésre kapunk feleletet, hogy az egyes községek talajának jövedelmezősége művelési ágak szerint holdankint és átlagban, előlegesen kataszterileg
