Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat

.4 Bala t on-mei léki lakosság néprajza. 227 makkor, akár milyen meleg volt is, felvették. A gyerek, ha 12 éves elmúlt, kapta az első szűrt s az nagyon czifra és nagyon piros volt. Alak és anyag szerint három­féle szűrt különböztetnek meg: a felié) -, a pásztor- és a hajdina-szűrt. A fehér-szűrt hívták galléros vagy öregszűrnek is; fehér szűrposztóból készült, az inig ért, piros posztóval yolt beszéllelve, ujját bekötötték, vagy már bevarrva vették, galléra régen a szűr alsó széléig ért, ma már sokkal rövidebb s legföljebb derékig ér, a gallért hímzett tulipánok, bőrrózsák és sallangok díszítették, rendesen a gallér alsó két sarkából nézett össze két bokor tulipán. A posztolát (— posztóját) különböző helyeken szőtték, de Pápa volt a leghíresebb; szabását és a czifra selyem virág­varrást a keszthelyi és marczali szűrszabók adták meg; persze csinálták másutt is, de ezek voltak a leghíresebbek; piaczra pedig Tapolczán, Gyulakeszin, Veszprém­ben és Enyingen kerültek s a balatoni ember ott szerezte be. — A pásztorszűrt hívták czifraszűrnék is, de ezt csak a kanász viselte; ennek semmiféle, még bevar­rott ujja sincs, gallérja is egészen rövid, fent a vállakban szűk, alant az inaknál bő; elől, a szélén belül, két kis zsebje van, ezekbe teszi a kezét ha összefogja; fehér posztóból készült, köröskörül széles piros szegéssel s a mezőkben igen gazdag és tömött hímzéssel. — A haj dinaszűr fekete vagy barnás fekete posztóból készült, nem oly bő, mint az előző kettő, leér az inig, ujjai felöltők s két oldalán egy-egy zseb van, a mi a másik két szűrnél nincs meg. A lábravaló szintén többféle volt. Általánosan viselték, különösen nyáron a bocs kort, s ez igen sok helyen, különösen a somogyi partokon máig is megmaradt; a bocskor persze csak a lábfejet borította, míg az embernek lába kásáját, a mely kapczába volt csavarva, a bocskor szíjazatja fonta körül; a bocskor maga az össze­fűzött orrú typusból való. — A lábravalónak egy faja, mely egészen általános volt, teljesen eltűnt a Balaton mellékéről s ez a sarrú, melyet a csizma szorított ki. A sarrú olyan volt, mint a csizma, a szára térdig ért, de puha volt s talpa kétszer oly vastag volt mint a mostani csizmáé, s a talp és a fej bőre kívülről volt össze varrva, a varrás helyén ujjnyi széllel, hogy — mint a nép tréfája mondja — «a kőművesek körüljárhattak rajta»; sarka nem volt, vagy nagyon lapos volt, de azért soha sem hiányzott — különösen a legényeknél — a rudas patkó a három csöngő karikával. A sarrút csak a vargák készítették. — Sem a sarrú, sem az ezt felváltó csizma kezdetben egyáltalában nem volt szeges, hanem varrott s azért jobban is tartott. A csizma szintén térdig ért, de a szára kemény volt s hogy minél 'jobban tartson a keménysége, a lábszárt minél vastagabban és sokszorosan körültekerték kapczával; orra széles, patkója kosaras. — Volt még egy lábbeli a Balaton mellékén, a topánka, a mi a mai cziponek vagy inkább a katona-bakancsnak felelne meg; szára rövid, feje bő volt s a bokán felül oldalt kellett befűzni s talpa mint a sarrúé, kívülről volt ráöltögetve; a sarruvargák varrták, a kik a hozzá szükséges bőrt maguk készítették ki; hamar lemaradt, mert könnyen belement a viz és a hó. A férfiviselet elengedhetlen tartozéka volt régen a fokos vagy csákány ; a tűzön pirított somfabot végére csavarták a vasat vagy rezet, melynek egyik vége tompa fokot képezett, másik vége majd hegyes, majd kicsiny fejszealakú volt, majd csiga- szerűen felfelé kunkorodott; a csákány utóbbi alakját kigyófej esnék nevezték. Az ilyen csákányt vagy fokost sokszor használták utolsó argumentumnak s volt idő, mikor a magyar nem a magyar ellen használta azt; akkor letiltották; azóta helyette cselökét vagy szelőkét hordanak, a mi erősebb bot, olykor furkós is s a szenvedély tüzében még mindig elég veszedelmes fegyver. 15*

Next

/
Thumbnails
Contents