Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 225 munka idejére, a dologtevő napokra a legtakarékosabb és legegyszerűbb formákban s akkor is kék kötényt köt elibe, a mit a balatonparti magyar fel nem kötne a derekára. A legrégibb nadrág a mire a Balatonmellékén visszaemlékeztek, a birka- vagy kecskebőrnadrág volt, de ezt csak télen viselték; szűk volt, térden alul a csizmába szorították be; elején volt egy közép- és két oldal- vagy vendégellenzője, a jobboldalin volt az emse-, a baloldalin a kankapocs, ezek tartották össze; a szárak alját tekerőnek hívták, mert a kapcza fölé csavarták s úgy húzták rá a csizmát, A birkabőr nadrágot aztán a balatoni magyarságnál sötétkék posztónadrág váltotta fel 56. ábra. Ruházat a Balaton mellékén. ugyancsak szűk szabással és ellenzőkkel. Az Örvényes körüli sváb eredetű lakosság a XIX. század első felében már posztó nadrágot viselt, még pedig világos kék posztóból; ez a nadrág azonban bőre volt szabva; ez a század derekán egészen lemaradt s helyette a sötétkék színű szűk magyar nadrág terjedt el általánosan a sváb eredetű lakosságnál is. Nagyon piszkos és poros munkákhoz nyáron használtak — öregeken máig is láttam — küttölös vászonból való nadrágot. Küt- tölös vászonnak azt a vásznat nevezik, a melyben a fonal két szálával van eresztve s nincs benne pamut; rendesen zsákot varrnak belőle. Az ing fölé húzzák a mellényt, a melyet a Balaton mellékén pruszli, pruszlék, purnszli. píirnszlék néven ismernek; ez elől-hátul sötétkék vagy fekete posztóból készül, rövid, derékig ér, nyaka egyenes, kivágás és hajtóka nélkül; zsebe van mindkét oldalán, sőt belül is. Elül egy sor széles, lapos, fényes, fehér vagy sárga A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt. 2. rész 15
