Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
218 .1 Ha1a ton-rnr.liéki lakosság néprajza. ajtaja a hosszú falon, a német pinczéé a csúcsfalon van, továbbá, hogy a magyar pinczében rendesen csak a pincze résznek van menyezete, a prösház felnyúlik a fedélig (hasonlóan a pajtához), míg a német pinczében mindkét helyiség padozva van s a padlás bejárója nem belülről a prösház felől, hanem kívülről a telek felől r r 53 ábra. A pincze magyar alakja. van. A magyar alakot mutatja be 53., a németet 54. ábránk, mindkettő Meszes- Györökről való. Ismétlem, ezek a pinczék mai alakjai. A régi pinczéknél a prős- ház és pincze nem volt különválasztva, a földfeletti építmény minél kevesebb volt, a pincze mélyen benyúlt a hegyoldalba, a falak sövényfalak voltak, melyek vázát A 54. ábra. A pincze német alakja hatalmas boronák adták meg, innen a régi elnevezés: boronyapincze. S már ezekben a régi pinczékben is megvolt az a különbség, melyet a nép a magyar és viiiczellér szavakkal fejez ki. A magyar pincze akkor is valóságos ház volt csúcsfallal nyeregfedéllel, csakhogy hátsó része belenyomult a hegyoldalba; ajtaja akkor is a hosszúfalon volt. A német pinczék igazi pinczék voltak, nem volt épület jellegük, a föld
