Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
206 A Baja ton-mei léki lakosság néprajza,. különösen Somogy-, Zala- és Veszprém-megyékben — s így a Balaton körül is — a magyarságnál ősi soron az építkezésnek egy olyan alakja maradt fenn ma is túlnyomó többségben, mely alaprajzában teljesen elüt a felnémet typustól s melyet, minthogy azt eddig más országból nem ismerjük, magyar typusú építkezésnek nevezek el. VI. A ház berendezése. Az előző szakaszban már megemlékeztünk az ablakok helyzetéről ; itt az ablakokról mindössze annyit kell még mondanunk, hogy azok a régi házaknál mindig igen kicsinyek voltak s kívülről éjszakára fatáblákkal voltak elzárhatok ; ma már az ablakok is nagyok, a fatáblák helyét z salugat erek foglalják el. Volt idő, mikor a Balaton vidékének nyugalmát úgy a somogyi, mint a bakonyi szegénylegények ugyancsak meg-megzavarták ; ebből az időből származik a vasrácsnak az ablakokon való alkalmazása. A régi sövényházaknak tölgyfából való nehéz ajtójuk volt, mely fasarkokkal 38. ábra. Ajtók díszítése. illeszkedett a szemöldök- és talpfába s nem volt semmi vasalása, még pele-je (pléh = vasból való ajtózár) sem. Az ajtó bizony oly nehéz volt, hogy ha valaki bejött, a gazda rászólt: «Fogd az ajtót», mert ha hirtelen elereszti, ott üti meg az ajtó az embert. Ma is mondják a belépőnek, hogy «fogd az ajtót», de nem azért, hogy az ajtó súlyától féltik, hanem hogy a légjárás be ne csapja. Ennek az ajtónak fából volt a híizója, meg a fordítója (kilincse) is. Az ajtó keretét két szárfa és két küszöbfa (alsó és felső) képezte ; a felső küszöbfa helyett a balatoni ember soha sem mond szemöldökfát, ez a szó ott csak újabban került forgalomba. Ilyen ajtók a házakon ma már alig-alig vannak, de találkozunk velük a szőllők pinczéiben. Ma már rendesen vasalt ajtókat látunk mindenfelé vaszávárral és kilincscsel, még az ajtó húzója is — a hol t. i. megmaradt — vasból van. Az ajtó lapját rendesen nagyfejű szögekkel levert zsindelydísz borítja különféle alakcombinatiokban, mint azt a 38. ábránkon bemutatott néhány példányon is láthatjuk. Nyáron a magyar házaknál a szoba ajtaja egész nap nyitva van, hogy a szoba solc levegőt kapjon, de hogy a légy és egyéb bogár be ne szálljon, lepedőt (újabban firhangot) akasztanak az ajtóra. A magyar ház konyhájának két ajtaja van, egy belső, meg egy külső ; a belső rendes deszkaajtó, a külső vagy csak alacsony és léczes, vagy két külön táblából áll, mikor is az alsó rendesen deszkás, a felső léczes ; ezt a külső ajtót cserény-nek nevezik, ha pedig az két részből áll, az egyes részeket alsó és
