Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat

A Balaton-melléki lakosság néprajza.

203

Míg a Balaton-mellék magyar typusú házai a tornácz kifejlesztése által meglehetősen gazdag alaksorozatokat adnak, a német typusú házak sorozata szegényebb is, egységesebb is. A legegyszerűbb alakot már bemutattuk a 35. ábrán s a hozzá tartozó 37. á.: i. alaprajzon; ez a legegyszerűbb alak már most nem a tornácz fellépése

és további alakulása szerint fejlődik, mert a balatonparti német háznak tornácza soha sincs, hanem a fejlődés a négy falun belül belső tagozódással történik, a mi mellett a ház külseje vajmi keveset változik. A fejlődés menete azért igen érdekes,

37. ábra. Német typusú házak alaprajza.

mert annak csaknem valamennyi állapotát egyugyanazon faluban is megkaphatjuk, így különösen szépen Aszófőn, Örvényesen,Meszes-Györökön,Balaton-Kereszturon,stb.

A belső tagozódás legelőször magán a konyhán kezdődik, mely a német typusú házaknál mindig kéményes, a legáltalánosabban úgy, hogy a konyha mellső bejáró részét a hátsótól, a melyben a tűzhely, kemencze stb. van, egy bolthajtással választják el (37. á.: 2.). Az ilyen boltkonyhdban a hátsó rész tehát marad konyhának,

36. ábra. Lakóház Örvényesen.