Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
194 A Balaton-mellêki lakosság néprajza. kamra járul, a Balaton mellékén igen gyakori; a kamra a 23. fényképen bemutatott háznál ugyan ki az udvarra nyílik, (lásd a 20. á.: 5. rajzát) az általános és rendes szokás azonban az hogy a kamra ajtaja nem közvetlenül az udvar, hanem a tornácz felől nyílik. A faduczos tornáczú magyar házak utolsó s egyszersmind legfejlettebb alakja az, melyet 24. ábránk s alaprajzban a 20. á.: 6. rajza mutat be Vörsről, mely azonban ma már a Balaton mellékén mind ritkább, noha Somogy és Zala belsejében óriási területeken csaknem kizárólagosan uralkodó. Ezt az jellemzi, hogy a tornácz nemcsak a ház hosszanti, hanem az utczára tekintő csúcs fala előtt is kifejlődik; ennél az alaknál a koszorúfákat vízvető- és mestergerendát a csúcsfalon túl mintegy egy méterrel hosszabbra hagyják, szintén bepadozzák, a gerendák végét 23. ábra. Lahóház Vörsön. duczokkal alátámasztják, felül pedig a csúcsfal felső háromszögletes részét (üstökkel vagy a nélkül) a padozás külső pereméig viszik előre. A ház egyébként háromosztású, kamrája szélesebb, mint a konyha és szoba s ajtaja a tornáczból nyílik. Ebben az alakban érte el a faduczos tornáczú ház fejlődésének legmagasabb fokát. A tornáczos magyar typusú házak egy másik ágazata ugyanonnan sarjad, a honnan a faduczos. A fejlődés legalsó fokán álló házat a 25. ábra és a 20. á.: 7. rajza mutatja be. Typikusan háromosztású füstös magyar ház ez, de nem faducz- czal, hanem egyetlen kőlábbal; a kőláb feje és töve négyszegű, oszlopa kerek. Ez az alak számtalanszor ismétlődik nemcsak üstökös, hanem nyeregtetővel is, nemcsak füstös, hanem kéményházaknál is. Ennek első fejlődési alakja az, hogy a tornáczot nem egy, hanem több hasonló oszlop képezi, mint az a 26. ábrán és a 20. á. : s. rajzán bemutatott kőröshegyi házon látható. További fejlődés az, mikor az oszlopok tövét közfallal, fejét pedig boltozással kötik össze, a mit — csipkés
