Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
12 A Balaton-melléki lakosság néprajza. 17. Balaton-Magyar ód. (X = 34° 50' 30", <p = 46° 35' 45"; H = 104—128—132 m.) Kisközség, Vörstó'l 10’5, a Kis-Balatontól 7'6, a Balatontól (Fenék) 13'8 km. távolságban; hozzátartozik Fenyves-major; 157 házzal, 1310 lakóval, 5510 kát. hold területtel; postával és póstatakarékpénztárral; utolsó távíróállomása Komárvárosban van, törvényszéke, járásbírósága és adóhivatala Nagy-Kanizsán; a 44. hadkiegészítő kerülethez, a XIX. honvédkiegészítö-parancsnoksághoz és a 63. népfölkelési járáshoz tartozik. Birtokosa: gróf Széchenyi Manó Nemzetiségi tekintetben 1310 lakójából 1287 magyar, 6 német, 9 horvát, 8 egyéb. Vallási tekintetben 1289 lélek róm. katholikus s leány egyházát képezi Kis- Komáromnak, melynek parochiája 1695-ben keletkezett, anyakönyvei az 1736. évvel kezdődnek-; temploma a Boldogságos Szűz látogatásának van felszentelve, patro- nusa a központi seminarium. — Ezenkívül van 1 ev. református és 1 ágostai hitvallású, végül 19 zsidó lakója, utóbbiak a nagy-kanizsai anyaegyházhoz tartoznak. Először 1327-ben említtetik «villa Mogoroth» alakban, későbben (1494-ig) nevét Magarad, Magyarad alakban is írják s oppidumnak is mondják. Szent-György várához tartozott (Csánki, III. 22.). B) Keszthelyi járás. Ide tartoznak a Balaton-melléki Keszthely nagyközség és Zalavár, Egenföld, Vonyarcz-Vashegy, Gyenes-Diás, Keszthely (polgárváros) és Meszes-Györök kisközségek; valamennyinek járásbírósága és adóhivatala Keszthelyen, törvényszéke Nagy- Kanizsán van; valamennyi a 48. hadkiegészítő kerülethez, a XX. honvédkiegészítőparancsnoksághoz és a 64. népfölkelési járáshoz tartozik. 18. Zalavár. (X = 34'1 49' 18", ? = 46° 40' 10"; H = 104—122 126 m.) Kisközség, Balaton-Magyaródtól 8‘3, a Kis-Balatontól 3, a Balatontól 9 km. távolságban; hozzátartoznak Lebuj, Hidvég és Ürmös puszták; 171 házzal, 1352 lakóval, 5269 kát. hold területtel, postahivatallal és póstatakarékpénztárral; utolsó távíróállomása Keszthelyen van. Birtokosa a pannonhalmi (zalavári) apátság. Nemzetiségi tekintetben 1352 lakójából 2 német, a többi magyar. Vallási tekintetben 1325 lélek római katholikus; anyaegyháza a legelső a magyar keresztény egyházak közül, még a IX. századból való ; anyakönyvei az 1794. évvel kezdődnek, patronusa a zalavári apátság, temploma a Boldogságos Szűznek, mint a Szent-Rózsafüzér királynéjának van felszentelve. — 1 ev. református lakója a köveskálli, 1 ágostai hitvallású lakója a kővágó-örsi anyaegyházhoz tartozik. — Zsidó van 25, anyaegyházuk Keszthelyen. A régi okiratok megkülönböztetik Zalavár várat, mely Zalauar, castrum Zala- diense neveken majd mint fortalicium, majd mint castrum és castellanus szerepel, és Zalavár várost, melyet 1264-ben «terra (monasterii) Zalawar» alakban, majd
