Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
164 A Ea la ton-rn ellöki lakosság néprajza. így Kövesden van az Országúton kívül, Selyem, Magyar, Torma, Nagy és Győrfi köze a bennök lakókról; Csopakon szintén van Országút, továbbá Simonkér, Malomköz, Tulsósari-út és Mélyároki-út. Az újabb település által keletkezett házsorok ehhez az egyetlen utczához különféleképen csatlakoznak. Az egyik alaknál az újabb település nem az egyetlen utcza vonalában folytatódik, hanem annak egyik vagy másik végéhez s rendesen az utcza vonalára szög alatt történik; ezeknél a falvaknál tehát tulajdonképen még mindig egy utcza van, de az megtörik, sarkot képez. Mihelyst az egyetlen utcza függeléket kap, azt a nép ettó'l megkülönbözteti s ez már névvel történik; míg ilyenkor az eredeti ősi utcza általánosan Nagy-, Öreg-, ritkábban Hosszéi-, újabban Fő-utcza nevet kap, a függelék neve rendesen elárulja az újabb települést. Az ilyen új település által függeléket nyert falvak typusa a Balaton mellékén Zamárdi, melynek egyetlen utczája nyugati végén hirtelen megtörik s a vasúiig lenyúlik; nyilvánvaló, hogy az a hosszabb rész, mely beleesik a Siófokról Kőröshegyre vivő országúiba s mely párhuzamos a vasút vonalával, a falu régi része, ezt ma Nagy- utczának nevezik, s hogy az a rövidebb utczaszakasz, mely a falu nyugati végétől a vasúiig terjed, új s a nép tényleg Újsor-nak nevezi s tudja róla, hogy csak 1861 és 1863 közt épült. Ilyen alakulásúak még a Balaton mellékén Faluszemes, Balaton-Berény, Meszes-Györök és Zánka is. Az új településből származó utczasor sokszor nem az eredeti 'egyetlen utcza valamelyik végéhez csatlakozik, hanem annak dereka táján indul ki s képez egy vagy két rövid ágat ; olykor ez az alak együtt van meg az előbb leírttal, a mikor is a főuteza végéhez is csatlakozik egy újsor, de derekából is elágazik egy utcza. Ehhez az alakcsoporthoz tartoznak a Balaton mellékén: Szepezd, melynek van egy Nagy-utczája Felszeggel és Alszeggel, meg egy Felső-utczája, mely a Nagy- utcza derekából ágazik ki; Akaii, melynek Hosszú-utczájából ágazik el a Kis-utcza; Balaton-Szent-György, a hol van egy Fő-utcza Alszeggel és Felszeggel, melynek északi végéhez csatlakozik a hét házból álló Uj-utcza, míg derekából indul ki a Köz, melynek, minthogy egymagában van, egyéb neve nincs; Balaton-Ederics, melynek egy Fő-utczája van Alszeggel és Felszeggel, ennek déli végéhez csatlakozik az Újfalu, Alsó- és FeUősarokkal, míg derekából a Bodonköz ágazik el; Lovas, a hol a fő utcza neve Hosszú-utcza (mint Akaiiban is), ágai a Nemessor, a Temető- utcza és a Czinczaköz. Ilyenek még Arács, Paloznak, Zalavár és Szárszó. A Balaton 47 falujából tehát 24 máig is tiszta typusos egyutezás alak, mert ezeknél az új település által keletkezett új utczák még mindig oly rövidek, kicsinyek hogy inkább zsákuteza jellegűek, a mit legjobban bizonyít az, hogy a felsorolt falvakban az új utczácskák a főutczával külön utczácskák, közök által nincsenek összekötve s így hálózatot nem adnak. Olykor az eredetileg egyetlen utczából kétágú villa módjára elágazó kisebb utczácska újabb településekkel oly hosszúra fejlődik, hogy első pillantásra alig lehet megállapítani, csakugyan egyetlen utczából keletkezett faluval van-e dolgunk? Ilyenkor azt, hogy a két utcza közül melyik az eredeti, legott megmondja az, hogy melyik esik a főútvonalba és melyikben van a templom. Igen természetes, hogy ha az ilyen faluban az egyik utcza végéből a másiknak a végébe akarunk menni, a két utcza torkolatát meg kell kerülni; hogy ezt az utat megrövidítsék, átjárókat, közöket keresnek, melyek a két utczát egymással közvetlenül összekötik s melyeket az új települések utczákká építenek ki Ilyen alakulást látunk Kőrös-
