Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Ba lat on-me Hé k i lakosság néprajza. 133 Bal.-Berény, Vörs, Bal.-Magyaród, Zalavár, Gyenes-Diás, Meszes-Györök és Kenese, közülök a maximumot Meszes-Györök éri el 87°/0-val, mely így a Balaton mellékének legtisztább, legkevésbbé kevert lakosságú községe s melyet az utolsó száz év népáramlási mozgalmai a legkevésbbé érintettek. A Balaton-melléki községeknek tehát, lakosságuk összetételét tekintve tiszta földműves — paraszt —jellegük van s mindössze három község városias jellegű A 6055 ősinek jelzett családból 5471 vagyis 55'8°/0 volt olyan, melyek ősi- sége anyakönyvileg is igazolható volt s 584, vagyis 6"0°/0 volt olyan, melyek ősiségét csak a hagyomány bizonyítja; e szám az 55'8°/0-kal szemben minden esetre igen csekély, különösen, lia figyelembe vesszük, hogy 14 községnél ilyen csak a hagyomány szerint ősinek vallott család egyáltalában nincsen, s hogy az ilyen családok maximuma csak egy helyütt Salföldön éri el a 28'8°/0-ot. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb ez a szám, annál tökéletesebb az ősi családok összeírása. A bevándorolt lakosság első főtömegét természetesen a Balaton-melléki megyék adják s ezt mutatja be a következő három rovat megyénkint, a negyedik összesen. Ezek szerint a három megye a Balatonpart községeinek lakosságához 1951 családdal járult vagyis az összes összeírt családok 19'9°/0'ával. Ez a 19'9°/0 ismét csak átlagszám; természetesen a hol több a benszülött, ott ez a szám kisebb, a hol kevesebb, ott nagyobb; a minimum SV/y-kal Bogláron van, vagyis az egész Balaton mellékén az 50 falu közül Boglárra vándorolt be a legkevesebb család a három Balaton-melléki megyéből; ez ugyan sajátságosnak látszanék, ha ez egyszersmind azt jelentené, hogy maga a bevándorlás is ily kicsiny volt; de a bevándorlás nagy volt, mert hiszen az ősi családok száma csak 35'7°/0, csakhogy a bevándorlás zöme 46'9°/o ebben az esetben a zsidókra esett s így nem szerepelhetnek a három Balaton-melléki megye magyar fajú lakosságának kimutatásában. A maximum 56%-val Rendesre esik, mely e században úgy látszik erősen felfrissítette lakosságát újabb települőkkel. A balatonparti községek lakosságához legtöbbel vagyis 938 családdal (9'6°/0) járult hozzá Zalamegye, legkevesebbel vagyis 434 családdal (44°/0) Veszprém- megye ; ez egészen természetes, minthogy Zalamegyének a Balaton partjából leghosszabb, Veszprémnek legrövidebb a része, annak 28, ennek csak 6 községe van a Balatonparton; mindenképen a kettő között áll Somogymegye 16 falujával és 579 családjával (5'90/o)Nem ilyen természetes azonban az egyes megyék által adott családszámok szétoszlása a három megye közt, a mit a következő kis táblázat mutat : Adott családot Összesen Zalamegyének Somogynak Veszprémnek Zalamegyének Somogynak Veszprémnek abszolút számokban százalékokban Zalamegye .... 938 827 62 49 8816 6-60 524 Somogymegye . . 579 52 509 18 8-98 87-91 3 11 Veszprémmegye . 434 191 115 128 44-00 26-50 29-50
