Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Ba laton-m e Hé ki lakosság néprajza. 129 Schaller 1; Sopronmegyéből : Rosta 1, Vizauer 1; Fejérmegyéből ; Nagy 3, Szánthó 1, Szülők 2; összesen 16 család vagyis 7'0°/0. Magyarország egyéb részeiből való: Nagy-Kőrösről : Módra 1, összesen 1 család vagyis 04°/0. Természetesen minél több polgár volt, a kit kikérdezhettem, az adatok annál biztosabbak voltak s annál több családra terjedtek ki; bármennyire is törekedtem azonban, a teljességre mindig maradtak egyes családok, melyek eredetéről pontosabb felvilágosítást kapni nem tudtam s azokat utólag sem szerezhettem be. így p. o. Kőröshegyen embereim tudták azt, hogy a Fodor 1, Gálos 1 és Borbély 1 (összesen 3 = l‘3°/o) családok nem bennszülöttek, tudták azt is, hogy magyarok (nem zsidók és nem külföldiek, a felvételben külön szerepelnek), de hogy honnan jöttek, azt nem tudták megmondani s megkérdezni sem lehetett, vagy azért, mert az illető család akkor éppen nem volt a faluban, vagy azért, mert mikorén a felvételt csináltam (Kőröshegyen 1898-ban) akkor az illető családok már nem voltak ott, elköltöztek, vagy egyéb más helyi okokból, a melyek szövevényes és sokszor kellemetlen természetét a gyűjtő csak a helyszínén ismeri meg s ellenök semmiképen sem védekezhetik. Ez tehát az a természetes hiba, a mely, ha nem hivatalos statisztikai eszközökkel dolgozunk, elkerülhetetlen. Ezt, mint az egész munkálat jellemzésére fontos tényezőt, mindenkor külön kell kimutatnunk. Ugyancsak külön kell kimutatnunk a zsidóságot is nem azért, mintha érzésben az nem volna épp oly magyar, mint a többi, hanem mert a zsidóság anthropologiai- lag és ethnographiailag külön faj, mely e különfajuságát — legalább ez ideig — Magyarországon még megőrizte. Kőröshegyen a következő zsidó családok vannak: Fáhn 1, Kohn 1, Kuttner 1, Löventritt 2, Pikier 1, Reimund 1, Schwarz 1, Sle- zinger 1, összesen 9 vagyis az összeírt családok 4 O0/0-aFöldrajzi (s részben faji) származás szerint ennyire bontható szét Kőröshegy lakossága a gyűjtött anyag alapján. Ezt a munkálatot végeztem el a Balaton-mellék valamennyi községében s az 50 községre vonatkozó számbeli végeredményeket foglaltam össze a következő két táblázatban, a 130. és 131. oldalon, az elsőben abszolút számokban, a másodikban százalékokban kifejezve. A rovatokat mindössze egygyel kellett megtoldanunk, a melyben t. i. a külföldről (Ausztriát is beleértve) betelepülteket mutatjuk ki. Lássuk már most e táblázatok eredményét. A táblázat szerint felvétel alá került 9811 család. Ha ezt a számot megszorozzuk 4'45-vel, a hány tagból ugyanis az országos átlag szerint Magyarországon egy család áll, akkor a 9811 család összesen 43,639 lakost jelent; ezen kulcs szerint a Balaton-melléki egész lakosságnak, az 55,000 főnek mindössze csak 78-3°/0-ára voltak a kutatások kiterjeszthetők, s a megmaradó 11,841 főnyi lakosság vagyis 21 '7°/0 volna olyan, a mely semmiféle adót nem fizet. A családtagok számának országos átlaga a 4’45 azonban a Balaton-melléki megyéknél aligha alkalmazható, mert az adott területen ez az átlagszám minden valószínűség szerint valamivel magasabb; ezt az átlagszámot közvetlenül ugyan meg nem állapíthatom, de, ha figyelembe veszem a házastársoknak (tehát nemcsak a családtagoknak, hanem a családhoz tartozó cselédeknek) a 29. lapon kimutatott nagyságát, hogy t. i. egy háztartáshoz átlagosan az északi parton 5‘9, a déli parton 7T s így a Balaton mellékén 6'4 egyén tartozik, azt hiszem, a családtagok átlagszámául bízvást vehetek 5-öt. Ezen kulcs szerint a 9811 család 49,055 főnek felel meg, a mi az egész 9 A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt. 2. rész.