Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
124 4 Balaton-meJIéki lakosság néprajza. lemben venni, mint a hogy azokat a nép felfogja. Ha a köröshegyiektől kérdezem, hogy a Rezi család honnan jött be Kőröshegyre s azok azt felelik, hogy Zamárdi- ról, biztos lehetek arról, hogy az a család Kőröshegy előtt Zamárdin lakott, de kérdés, hogy ott keletkezett-e vagy már oda is másunnan került. Éppen a Rezi család jellemző példa erre nézve. Zamárdin még 10 Rezi család van — persze mind atyafiak — de ősük Gyulakesziről (Zala m.) ered, az költözött ide a XIX. század elején, annak családja bokrosodott úgy el. hogy ma már, mint látjuk, Kőröshegyre is rajt bocsátott. Igaz, hogy a legtöbb esetben, mint a Mászlaiak és Halászok esetében is, a származás helye egyszersmind azt a helyet is jelenti, a hol az illető család benszülött, de nem mindig, mert sokszor a hely csak a család évekig tartó bolyongásának egyik és pedig utolsó állomását jelenti. így p. o. Kőröshegyen van egy Déri család, mely a nép szerint Őszödről költözött be ide; nevét az őszödi jegyzékben nem találjuk meg, ez a család ott törzsökös soha sem volt, a polgárok ugyan emlékeztek rá, hogy hová ment, arról nem tudtak, de azt tudták, hogy belső Somogyból szakadt ide. A Sziver család Kőröshegyen törzsökös család volt, s ott ma is képviseli azt egy család. Őszödön szintén találunk egy Sziver családot, de az Telekiből származtatja magát; Teleki azonban a Sziver családnak épp oly átvonuló állomása volt Kőröshegyről Őszöd felé, mint Őszöd maga a Déri családnak belső Somogyból Kőröshegy felé. Különösen finom érzéke van a népnek a megye meghatározásában; tévedhet a faluban, Teleki helyett mondhat Szóládot, Csepelyt, Köttsét, melyek mind egy csupron vannak s egymásai határosak, de a megyét soha el nem téveszti, a szomszédmegyebelieket másodíziglen is felismeri, a hangsúlyáról, tájszavairól, külsejéről, viseletének egy-egy oly sajátosságáról és sok egyéb olyan másról, melyeket mi tán még leírni is alig tudunk. S ezt azért fontos tudnunk, mert a származási adatokat mi is csak megyénként összegezve adhatjuk s így e körülmény jelzése ez adatok értékét világítja meg. Talán fontosabb, de sokkal egyszerűbb az ősinek jelzett családok ellenőrzése. Ha valakinek a nagyapja már a faluban született, azt a nép «osi» családnak mondja, mert ezentúl az emlékezet tovább nem terjed. Az ősi relativ fogalom, s hogy mennyit jelent időben kifejezve, attól függ, mily tartalmat adunk mi neki. A nép az «osi» alatt az adott esetben visszamenő ágon már a harmadik nemzedéket érti, a mi mintegy ÍOO évnek felel meg, Azt. hogy a nép az «osi» fogalomnak ilyen tartalmat ad, megokolja a Balaton benépesedésének története is. Az 1720-ban itt talált népesség jelentéktelenül csekély, noha a mai lakosságnak kétségtelenül «legősibb» elemeit képezte; e mag körül települtek meg az új bevándorlók s mint láttuk, ez az új bevándorlás a XVIII. század végéig le is bonyolódott. A mai községek már akkor megalakultak s noha Vonyarcz-Vashegy, Gyenes-Diás és Almádi önállóságukat csak a XIX. században nyerték meg, a mai családok túlnyomó része már akkor megvolt e községek akkori területén. A tömeges bevándorlás lebonyolódása, az új községek megalakulása, a régi elhagyott községek új benépesítése tehát már a XVIII. század végén megteremtette a XIX. század kereteit s azokban azóta változás nem esett. Ezek alapján én is «ó'si»-nek jelzek minden oly családot, mely már legalább száz év óta a Balaton mellékén él. Hát bizony ez a ÍOO év ahhoz, hogy egy családot ősi»-nek mondjunk, vajmi kevés, de teljesen megfelel annak a körülménynek, hogy a mai egész, népesség összesen sem több 200 évesnél s hogy a mai mintegy 10,000 családnak alig 10°/0-a olyan, mely már a XVII. század végén a Balaton mellékén élt.
