Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 119 kivándorlás által fogyott a református lakosság Kiliti, Szepezd, Akaii, Udvari, Örvényes, Aszófö, Tihany, Kövesd, Paloznak, Lovas, Kenese, Fokszabadi községekben és a katholikus lakosság Endréd, Zamárdi, Kőröshegy, Szárszó, Őszöd, Faluszemes, Lelle, Csehi, Orda, Lengyeltóti, Bal. Keresztúr, Bal.-Berény, Bal.-Szent-György, Vörs, Bal.-Magyaród, Zalavár, Szigliget, Zánka, Akaii, Tihany, Bal.-Füred, Csopak, Alsó-Ürs, Kenese, Fokszabadi és Siófok községekben. A kivándorlást jelző számot, a 2181-et tehát a bevándorlás - 1023 lélek — szállítja le 1 158-ra. Táblázatunkban az 1880-iki népszámból 51,318-ból csak 46,780 vétetett figyelembe s így számításon kívül maradt 4538 lélek. Hasonlóképen az 1890-iki népszámból 55,500-ból csak 50,875 vétetett figyelembe s így számításon kívül maradt 4627 lélek. Ezek szerint a lakosságnak számításon kívül hagyott része tíz év alatt 87 egyénnel szaporodott. Hogy ez a szám pontos, bizonyítja az, hogy, ha a tíz évi összes szaporulatból — a mint azt az 1880. és 1890. népszámok különbözete tünteti elénk — 4182-bó'l levonjuk a figyelembe vett lakosságra eső végleges szaporulatot 4095-öt, a különbség, vagyis az összes szaporulat maradéka szintén 87. Tekintve azt, hogy a figyelembe nem vett lakosságból 1880-ban 4538-ból 3137, 1890-ben 4625-ből 3147, s így a túlnyomó rész zsidó volt, ebből, noha közvetlen adataink a zsidóság természetes szaporodásáról nincsenek, általános szaporodásáról mégis fogalmat alkothatunk, a mennyiben megállapíthatjuk, hogy ez a szaporodás - minthogy a 87 különbözet az 1880-iki számnak 4538-nak csak L9°/|fát teszi — az 1880-tól 1890-ig terjedő tíz év alatt feltűnően csekély. Hogy a népesedési mozgalom természetes részének ismertetését teljesen bevégezzük, mindössze még a nemeknek és a törvénytelen születéseknek arányáról kell megemlékeznünk E kérdésekhez az anyagot ugyancsak az anyakönyvek adták, melyekből a helyszínén jegyeztem ki az adatokat. A arányszám természetesen any- nyival pontosabb, minél nagyobb a figyelembe vett adatok száma s így ebben az esetben, a hol csak lehetett, én sem elégedtem meg az 1881-től 1890-ig terjedő tíz év anyagával, hanem igyekeztem minél nagyobb anyagot összegyűjteni. így a nemek arányának megállapításánál Kiliti, Endréd, Zamárdi, Kőröshegy, Szárszó, Őszöd, Faluszemes, Lelle, Boglár, Csehi, Orda, Lengyeltóti, B.-Keresztúr, B.-Berény, B.-Szent-György, Yörs, B.-Magyaród, Zalavár, Egenföld, Keszthely, Gyenes- Diás, Vonyarcz-Vashegy, Meszes-Györök, B.-Ederics, Szigliget, Tördemicz és Bad.- Tomaj községek részéről az 1871 — 1892-ig terjedő 22 évnek, — Salföld, Udvari, Örvényes, Aszófő, Tihany, B.-Füred, Arács, Csopak, Kövesd, Paloznak, Almádi, Vörös-Berény, Balatonfő-Kajár, Fokszabadi községek részéről az 1870—1891-ig terjedő 22 évnek, — Siófok részéről az 1872—1893-ig terjedő 22 évnek, — Kővágó- Őrs részéről az ágostai hitvallásuaknál az 1870 —1877-ig és 1888—1895-ig terjedő 16 évnek, a római katholikusoknál az 1870—1874-ig és 1890—1894-ig terjedő 10 évnek, — s végül Kenese részéről az 1870—74-ig és 1887—1892-ig terjedő 10 évnek ösz- szes születési és halálozási adatait vettem számításba. A törvénytelenségi arányszám megállapításánál Kiliti, Endréd, Zamárdi, Kőröshegy, Szárszó, Őszöd, P'aluszemes, Lelle, Lengyeltóti, B.-Keresztúr, B.-Berény, B.-Szent-György, Vörs, B.-Magyaród, Zalavár, Egenföld, B.-Ederics, Szigliget, Tördemicz, B.-Tomaj, Salföld, Kővágó-Őrs, Örvényes, Aszófő, Tihany, B.-Füred, Arács, Csopak, Kövesd, Paloznak, Almádi, Vörös-Berény és Kenese községek részéről az 1871—1892-ig terjedő 22 évnek, — Siófok és Balatonfő-Kajár részéről az 1870— 1893-ig terjedő 24 évnek, — Orda, Csehi és Boglár részéről az 1881 —1890 ig ter
