Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
114 A 'Balaton-melléki lakosság néprajza. 1865-ben egyiknek sem volt zsidó lakossága s ehhez járul még az a 9 község, melynek 1865-ig egyáltalában nem volt még ideiglenesen sern zsidó lakossága : Orda, Zamárdi, Balaton-Magyaród, Egenföld, Rendes, Örvényes, Arács, Csopak és Paloznak, 1865-ben tehát 19 községben nem volt zsidó lakosság. Az 1865-tó'l 1880-ig terjedő' időben a zsidóság terjeszkedése a Balatonpart községeiben óriási lendületet vett, mert 1880-ban nemcsak abban a 28 faluban voltak meg, a hol őket már 1865-ben is megtaláltuk, nemcsak azt a 10 falut szállták meg újra, a melyekben 1865-ig csak ideiglenesen találtuk meg őket, de a melyekből 1865-ben visszahúzódtak, nemcsak abból a 9 faluból, a hol 1865-ig zsidó soha sem volt, szálltak meg nyolczat — Egenföld kivételével valamennyit, — de az újonnan keletkezett 3 falu, Vonyarcz-Vashegy, Gyenes-Diás és Almádi közül is megszálltak egyet, Gyenes-Diást úgy, hogy 1880-ban már az 50 balatonparti falu közül csak háromban Egenföldön, Yonyarcz-Yashegyen és Almádiban nem voltak zsidók. Számbelileg teljesen ugyanez maradt az arány 1890-ben is azzal a különbséggel, hogy Egenföldhöz és Almádihoz harmadiknak Vonyarcz-Yashegy helyett, a melyet a zsidók 1880 után elhagytak. Udvari sorakozott, a melyet időközben megszálltak. IV A népesség természetes szaporodása 1881-től 18l)0-ig. A különböző évekről szóló népösszeírási és népszámlálási adatok közül egyedül az 1880. és az 1890. évekből eredők oly pontosak és részletesek, hogy a szaporodás természetének vizsgálatára alkalmas alapot nyújtanak. A népesedési mozgalmaknak azonban ez adatokban csak végső értékeit kapjuk; hogy ez értékeket elemeire bonthassuk, s megállapíthassuk, hogy a tíz évi szaporodáshoz mennyivel járult a természetes szaporodás, mennyivel a bevándorlás, hogy e szaporodás egy- nemü-e a népesség különböző rétegeiben vagyis az egyes felekezeteknél, stb., mindezekhez a két végpont közé eső időszak népesedési mozgalmának tüzetesebb megfigyelésére volt szükség. E czélból az egyes községekben a különböző egyházak anyakönyveiből kiírtam azt, hogy 1881 elejétől 1890 végéig évenkint hány gyermek született, hány személy halt meg, hogy ebből a természetes szaporodást megállapíthassam s ez adatok összegezéséből állítottam össze a következő táblát, mely a népesség szaporodását tünteti fel 1881-től 1890-ig falunkint, sőt tekintve azt, hogy az ev. reformátusoknál már eddig mily eltéréseket találtunk, felekezetenkint. Hogy az ezen táblázatokban foglalt adatok mit jelentenek, azt a következő két példa mutatja meg: (25.) Szigligeten 1881—90-ig 389 rom. katholikus gyermek született, ugyanazon idő alatt 274 r. katholikus egyén meghalt s így a 10 év alatt szaporodott a lakosság természetes úton 115 lélekkel; minthogy 1880-ban Szigligeten a r. katholikusok száma 832 volt, hozzáadva a 115 lelket, 1890-ben 947-nek kellett volna lennie, tényleg azonban csak 903-nak találtatott, vagyis kivándorolt 44; (38.) Balaton-Eüreden 1881—90-ig született 226, meghalt 265 ev. református egyén, vagyis a 10 év alatt az ev. református lakosság 39 lélekkel megfogyott; minthogy pedig ez 1880-ban 1089 volt, 1890 ben 1050-nek kellett volna lennie, ámde 1141 találtatott, vagyis 91-gyel több, a kik természetesen bevándoroltak. E két példa után lássuk magát a táblázatot: •
