Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Balaton-mellêki lakosság néprajza. 105 72‘6°/o-val emelkedett, addig a reformátusoknál az 23‘5°/0-val csökkent, a mi a két felekezet között 96'l°/0 különbséget tesz ki! És így az a táblázat, a melyet tulajdonképen a népszám megállapítására szerkesztettünk a XVIII. és XIX. század születési adataiból, noha eredeti czéljának meg nem felelhetett, mert a XVIII. század adatai egy évre megállapíthatók nem voltak s mert a születési évi átlag a lakosság két föfelekezete közt óriási különbséget mutatott fel, ez a táblázat egyszerre irtóztató pusztulásnak, a református lakosság rohamos kihalásának képét leplezi le eló'ttünk. Noha a pusztulásra az egyes községeknél csak imént felsorolt adatok figyelmessé tettek, az adatok szórványossága megengedte annak feltételezését, hogy a nevezett néhány községben a református elem pusztulását helyi okok — kivándorlás stb. — okozták, de hogy ez a pusztulás nem helyi okokból függ, nemcsak arra a néhány falura terjed ki, hanem a Balatonpart egész református lakosságára, az csak itt, e táblázatok révén tűnik ki először. A református elem pusztulásának oka a Balaton mellékén az «egyke» vagy egy gyermekrendszer rettentő nyavalyája; a ki a Balaton mellett csak egyszer is megfordult, tudja ezt; s a mikor a rom. katholikusok születési táblázatában 45 község közül 5-öt olyant találtunk, a hol a születések abszolút száma száz év alatt vagy megállapodott, vagy megcsökkent, semmi kétség sem lehet az iránt, hogy ezek oly községek, a melyekben a lakosság vegyes, r. katholikus és ev. református, és hogy azokban az ev. reformátusok közt elterjedt kór immár a lakosság római katholikus elemeit is megmételyezte. Ezek alapján pedig már most kimondhatjuk, hogy a Balatonpart mai népességének kialakulásában a jelen században a református elemnek csak negativ része volt, száma megapadt, a gazdasági küzdelmet nem állta ki, fokozatosan adta át az eddig saját maga által elfoglalt tért más felekezetnek, más népeknek, s az egy- gyermekrendszer elfogadása által elvesztvén saját erkölcsi alapját, önzését megnyugtató fatalismussal nézi saját vérének, fajának és vagyonának végső pusztulását. III. A Balatonpart népessége 1828—1890-ig. Ludovjcus Nagy tudatommal az első azok közül, kik a Balatonpart községeinek népszámát, nemcsak egyenkint, de mindjárt vallásilag is szétbontva, közölték. Munkája, mely az adatokat magában foglalja, «Notitiae Politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungáriáé» czímen Budán 1828-ban jelent meg. Adatait felhasználtam «A Balatonpart népszáma a XIX. században» czímű táblázatom első rovatában. Minthogy Gyenes-Diás és Vonyarcz-Vashegy akkor még nem élveztek önálló politikai szervezetet, ezek népe, valamint Keszthely polgárvárosé is Keszthely lakosságában, Almádié pedig Vörös-Berényében van összefoglalva. Nagy L. az egyházi és egyéb kimutatásokból merítette, az adatok meglehetős pontosságra tarthatnak igényt s talán inkább valamivel kisebbek, mint nagyobbak a valóságnál. Hogy ez adatok pontosan mely évre vonatkoznak, nem tudjuk, a munka összeállítása 2—3 évet föltétlenül igénybe vett s így körülbelül az 1825. évre vonatkozik, de mert ezt pontosan megállapítani nem lehetett, s mert egyáltalában nem bizonyos, hogy Nagy a különböző adatokat nem javítgatta-e az utolsó napig s így nem kerültek-e abba 1826., 1827. sőt 1828-iki adatok is, a táblázatban az év jelzésében megtartottam a könyv megjelenésének évét. Teljesen és változatlanul használják fel Ludovicus Nagy
