Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
92 A Balaiton-nielléki lakosság néprajza. Hogy ez a 2 552,598 lélekszám mit jelent, akkor tűnik ki, ha mellé állíijuk az első és utolsó hivatalos népszámlálás adatait. Ezek szerint a lélekszám 1720-ban 2.552,598, 1787-ben 8.002,917, 1890-ben 14.681,310, vagyis Magyarország lakossága 1720—1787-ig 209'88 °/0-kal, 1787—1890 ig 8345 °/0-kal, tehát 1720—1890-ig 170 év alatt 468‘47 °/0-kal szaporodott. Azt a területet tehát, a melyen 1890-ben 14Lmillió ember élt, 1720-ban mindössze csak 21/ millió ember lakta S ha ezek az állapotok jellemezték az egész országot, jellemezték az egyes vármegyéket is; némelyekben a viszonyok valamivel kedvezőbbek voltak, másokban annál kedvezőtlenebbek s a Balaton melléke, a Balaton tükrén osztozkodó három vármegye inkább az utóbbiakhoz, mint az elsőkhöz tartozott A megyék akkori népessége a következő volt : A népréteg Somog ymegye Veszprémmegye Zalamegye megnevezése : abs.szám %-ban abs.szám u/o*ban abs. szám %-ban Nemes............................ 1,320 4-48 2,775 7 71 5,250 900 Pap és tanító .... 58 0 20 89 0-25 116 0-20 Polgár és jobbágy . 28,046 95 30 32,935 91 49 52,866 90-63 Zsidó ................................. 5 0-02 200 0-55 100 0 17 Összesen 1721-ben: 29,429 100 00 35,999 100 00 58,332 10000 Népszám 1890-ben : 326,835 215,280 404,699 Hogy az összehasonlítás lehető legyen, az 1721-iki adatokhoz az utolsó sorba irtuk a nevezett vármegyék népességének 1890. évi számát s ebből kitűnik, hogy 170 év alatt Somogy lakossága csaknem 11-szer, Veszprémé és Zaláé csaknem 7-szer oly nagy lett, mint volt 1721-ben. Kitűnik az is, hogy a nemesség Somogybán volt a legkisebb (4'480/0) Veszprémben már több (7,71°/0), Zalában — vagyis a török dulás és belvillongások által aránylag legkevésbbé érintett területen a legtöbb (9‘00°/0)- Ezzel szemben — természetesen — a polgár és jobbágy elem Somogybán volt a legnagyobb (95"30 °/0), Veszprémben már kevesebb (91 ‘49 %), Zalában a legkevesebb (90 63 °/0). A papság és tanítóság számbelileg jelentéktelen, hogy százalékuk Veszprémmegyében a legnagyobb (0 25 °/0), következik abból, hogy ott püspöki székhely volt. A zsidóság száma feltűnően csekély, Somogybán 5 zsidó volt 0-02%), Veszprémben 200 (0'55°/0), Zalában 100 (0 17°/0)5 összesen 305, holott mai számuk Somogybán 12,002, Veszprémben 10,220 és Zalában 14,820, összesen 37,042! Már itt tárul elénk tehát az a tény, hogy a nevezett három vármegyében s következőleg a Balaton mellékén is a zsidóság a népességnek mindenesetre új, az titol só íjo esztendőben beköltözött eleme!
